Megtörtént randibakik, avagy nem csak te vagy elátkozva

Szerző: Diákszemmel

Utólag már csak nevetünk, talán közben is néha. A randibakik átélve és elmesélve is kifejezetten szórakoztatóak tudnak lenni. 

Mindenki ismeri az első (második, harmadik, sokadik) randi körüli ijedelmeket. Onnan kezdve, hogy jajj mit vegyek fel, a nincs egy göncömig, azon át, hogy ugye nem egy baltásgyilkos, egészen addig, hogy nem tudjuk, mitől féljünk jobban: hogy mi csinálunk hülyét magunkból, vagy ő, és észre se veszi. És nem érezzük illendőnek kinevetni.

Körbekérdezve és saját tapasztalatok alapján összegyűjtöttem pár sztorit, amiből néhány neked is ismerős lehet, ha kerültél már olyan helyzetbe, hogy nem minden sült el úgy, ahogy előtte elképzelted.

“Első randin voltunk. Szeretett beszélni és enni. Ennyi jött le a mondandójából, amit órákon keresztül tudott továbbragozni. És az is nyilvánvaló volt, hogy mindezt egyszerre szereti csinálni. A végén már az arcom elé tett kézzel ültem, és mikor a mosdóban megnéztem a felsőm, a komplett étlapot le lehetett róla olvasni. Nem mondtam meg neki hogy van valami a fogába ragadva, mert még az is rajtam kötött volna ki… Így legalább a falatka is és én is biztonságban voltunk.”

“Nagyon féltem, hogy nehogy hülyét csináljak magamból. Ezért aztán egész randin szinte meg se szólaltam. Nekem ez halálkínos volt, vörös fejjel ültem végig a vacsit, de lett második randi. Akkor már magabiztosabban mentem, és néha meg is mertem szólalni. A végén közölte, hogy múltkor sokkal szimpatikusabb voltam. Nem díjazta, mikor azt válaszoltam, akkor tartson kaktuszt, az is hallgatag.”

“Amikor megláttam a pasit, már nem volt szomjas. Azzal mentegetőzött, hogy kellett egy kis bátorság, hogy el merjen jönni. Hagyján, hogy ezzel azt üzente, sok pia kell, hogy engem szépnek lásson és megérje eljönni, de emellé még el is várta volna, hogy beüljek mellé a kocsiba, holott már a leheletétől is másnapos lettem.”

“Szeretett menőzni azzal, hogy gazdag. Bár sokszor elmondta, mégsem jegyeztem meg, hányféle kocsija és nyaralója van. Aztán randira hívott egy helyre, amit nem ismertem. Megkérdeztem, hogy mitől különleges, gondoltam, felkészülök dresscode és más szempontokból is. Erre halálosan megsértődött, hogy hogy lehetek ilyen tájékozatlan, hogy nem ismerem, és különben is egy csóró nyomorék vagyok és nem is érti miért állt szóba velem. Randi végül nyilván nem lett, de már a sokadik ismerősömtől hallom vissza, hogy cseten igyekezett őket lebeszélni a velem való kommunikációról, mondván, hogy én milyen egy szörnyű ember vagyok. Mindezt egy kávézó miatt.”

“El se jött. Később megpróbálta kimenteni magát, mondván, sajnos elfelejtette a randinkat, mert előző nap kicsit húzós volt a buli exével, de menjünk most, felöltözik, máris elbúcsúzik és elindul tőle, válasszak addig programot. Milyen lovagias.”

“Megjelent a lány, azt hittem, csak kicsit felszedett magára pár kilót, mióta a képei készültek. Az este végére viszont már engem kérdezgetett, hogy Milán vagy Bence legyen, ha fiú lesz, és ugye mindenben támogatni fogom. Csodálom, hogy a táskájában nem hozott magával papot, aki majd össze is ad minket.”

Veled is történtek már ilyenek? Neked mi a randibakis történeted?

Móra Anna

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel