Életmód tanácsok svéd módra avagy a boldogság legújabb kulcsa

Szerző: Diákszemmel

A svéd Linnea Dunne a skandináv országok és lakói életmódjának népszerűségét meglovagolva a dán hygge mögül egy nagyot előre lépve megírta a lagom receptjét. A kifejezés ezúttal a svéd életérzés mottójának fedőneve, amely így hangzik magyarul: nem túl kevés, nem túl sok, éppen elég.

A skandináv országok vezetnek a mindenféle boldogság-listákon, jómódban élnek és élen állnak a nők egyenjogúságáért folyt harcban elért eredményeikkel. Tombol a skandináv dizájn népszerűsége a lakberendezésben, egyetemeik egyre több diákot vonzanak Európa-szerte. Nem csoda hát, hogy egyre több könyv jelenik meg azzal a céllal, hogy elmagyarázza a skandináv életmód működését, hiszen ha adaptáljuk ennek elemeit, nyilván mi is azonnal közelebb kerülünk a boldogsághoz.

Nincs is ebben a logikában semmi hiba, és a Lagom valóban segít nekünk egy kicsit közelebb kerülni a svéd szemlélet megértéséhez, ám ahogy a szerző maga is megjegyzi, rengeteg általánosításon keresztül teszi ezt. Számos olyan példát hoz, ami egyáltalán nem nemzeti specialitás, inkább egyéni döntés eredménye, miközben az összkép szintjén kirajzol egy olyan alakot, amilyen svéd ember valószínűleg egy sincs.

Mégis, az egész könyv közvetít egy szemléletet, példákon keresztül mutatja be, hogyan érvényesül ez az élet különböző területein, segítve ezáltal az olvasót, hogy magáévá tudja tenni azt. Ezt a szemléletet pedig legjobban az egyensúlyra törekvéssel tudnánk jellemezni. Dunne azt fejtegeti, hogy a svédek boldogságának a kulcsa abban áll, hogy egy megfontolt boldogság az övék – olyan, ami nem eufórikus, de kiegyensúlyozott.

Ennek a középpontjában pedig a munka és a magánélet egyensúlya áll. Svédországban egyre elterjedtebbé válik a 6 órás munkaidő bevezetése, ennek pedig az a célja, hogy a munkavállalóknak jusson elég ideje a pihenésre és feltöltődésre is. Nem önzetlen jóakarat ez, a kipihentebb és elégedettebb ember jobban teljesít a munkahelyén is. Ahogy arról már mi is írtunk, egy ember átlagosan órát tölt munkával egy 8 órás munkanapon, és a svédek belátták, hogy ennek nincs semmi értelme.

Dunne elmondja, hogy a svédeknél épp akkora tiszteletet kap a pihenés ideje, mint a munkáé, a kávészünetek már-már sérthetetlenek, és senki nem néz rád csúnyán, ha a munkaidő végeztével ott hagyod az irodát. A kisgyerekes nők sok gyerekszabadságot kapnak, ugyanakkor természetes az is, hogy ezzel senki nem él vissza. A titok tehát abban rejlik, hogy ha nincs túlhajtva az ember, akkor lelkiismeretesebb is a munkájában. Ezt megértjük, nem?

Nem szabad azonban kikerülni azt sem, hogy a svédek alapvetően magas színvonalon élnek, és aki dolgozik, azt meg is fizetik az elvégzett munkáért. Nagyon szimpatikus az a felvállalt szemlélet, mely szerint a pénz igenis boldogít, mindaddig, amíg nem biztosít egy kielégítő életszínvonalat. Felüdítő ezt az álszent “a pénz nem boldogít, a boldogság máshol van” szólamok után olvasni. Ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ha az alapvetések megvannak, akkor ezen felül a még több pénz már önmagában nem a boldogság kulcsa.

Aki pedig a jólétből jött és a jólétben él, az könnyen elsajátítja azt az elképzelést is, mely szerint ha már megvan az éppen elég, minek mennénk tovább? Ez egy nagyon jó gondolat, olyan, ami valóban hasznosítható a mindennapokban. Ahogyan az is, hogy próbáljuk tartalmasan tölteni a szabadidőnket. Amikor leülnénk a tévé elé, mondván, hogy már fáradtak vagyunk bármi értelmeset csinálni, akkor gondoljuk ezt újra. Menjünk el sétálni, vagy akár futni is: azt hisszük, hogy nincs erőnk hozzá, pedig igazából ez fog feltölteni.

Nagy hangsúlyt fektet a lelassulásra is, a slow living valóban sokat tehet a boldogságunkért. Tanácsolja, hogy szakítsunk időt például a saját ételeink elkészítésére: az erkélyen termesszünk paradicsomot egy balkonládában, vagy éppen süssük meg otthon a kenyeret. Ezek jó bulik is, és miközben elmatatunk velük, van idő egy kicsit elgondolkodni, vagy éppen beszélgetni a másikkal, aki ott van velünk, miközben a kenyér egyre gusztusosabb lesz a sütőben.

Ami pedig az otthonunkat illeti, azt javasolja, hogy alakítsunk ki magunknak egy kedvenc sarkot otthon: ezt rendezzük be nagy odafigyeléssel és kényelmesre, hogy legyen kedvünk egy könyvvel akár az egész délutánt eltölteni itt. A rendetlenséget szüntessük meg magunk körül, ezzel ugyanis csökkentjük a stresszt.

A gyönyörűen megszerkesztett (csak azok a fekete betűk a sötétzöld háttéren ne lennének) könyv egy kellemes délutáni olvasmány, amit a helyén kell tudni kezelni: nincs benne a szent grál. Viszont ha elgondolkodunk az egyes felvetéseken, megnézzük, mit jelent ez a saját életünkben, akkor sokat hasznosíthatunk belőle. Nem ad lépésről lépésre szóló útmutatót, viszont segít megérteni és elsajátítani egy szemléletet. Egy olyan szemléletet, amelynek egyetlen állításába sem tudunk belekötni.

Ja, és vannak benne klassz receptek is!

Linnea Dunne: Lagom. A svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz
Kossuth Kiadó, 2017.

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel