Így fejleszd a kritikai gondolkodásod

Szerző: Diákszemmel

A tanulás nem arról szól, hogy passzívan elfogadod és visszamondod, amit megtanítanak neked, amit olvasol. Ha a későbbiekben is hasznosítani szeretnéd azt itt megszerzett tudásod, kritikai gondolkodással kell hozzáállnod.

Mit jelent a kritikai gondolkodás?

Azt jelenti, hogy aktívan megvizsgálod, elemzed, értelmezed és alkalmazod mindazokat az információkat, amiket akár saját megfigyeléseid, tapasztalataid során szerzel, vagy éppen amit a tanárod elmond, a tankönyvben olvasod.

Azt jelenti, hogy nem gondolkodás nélkül elfogadod, amit valaki mond neked, csak azért, mert ő egy olyan pozícióban van, vagy mert a forrás hagyományosan autentikus, ezért biztos ezúttal is igazat szól, hanem elgondolkodsz a kapott infón, lehetőségeidhez mérten megvizsgálod az igazságtartalmát, visszafejted a logikát, ami ide vezethetett, értelmezed, a saját meglévő ismereteidhez rendszerezed, és szükség szerint átalakítod.

Ez a fajta hozzáállás azért is hasznos, mert sokkal hosszabb távú tudást eredményez, hasznosabbá téve így a tanulást. Ha ugyanis elemző és értelmező módon állsz a tanulnivalóhoz, azáltal, hogy elgondolkodsz rajta, máris nem egy memoriter lesz, hanem a saját gondolkodási folyamatod része – ezért könnyebben vissza tudod idézni.

Hogyan fejleszd a kritikai gondolkodásod?

1. Tegyél fel alapvető kérdéseket

Mit tudtam eddig a témával kapcsolatban? Azok alapján ez az új információ beilleszthető? Kitől jön ez az infó, és neki milyen érdekes lehetett, hogy adott dolgot adott színben tüntesse fel? Mit nem veszek észre?

2. Legyél tudatában a saját gondolkodási folyamatodnak

Az ember sémákban gondolkodik, egyszerűen azért, mert így sokkal egyszerűbb működni: lehetetlenség minden impulzust egyenként kiértékelni. A sémák azonban, még ha nagy általánosságban igazak is, mindig rejtenek magukban kivételeket. Ezért ha egy egész gondolati láncot fűzöl fel sémákra, a végkövetkeztetésed már egészen hibás lehet.

3. Próbáld visszafejteni a dolgokat

Amikor egyértelműnek tűnik, hogy amiért van A, azért lett B, próbáld megfordítani: mi van, ha azért lett A, mert van B? Amint rájössz, hogy a logikai menet kifordítása is teljesen lehetségesnek tűnik, máris látni fogod, milyen bizonytalan is az alapállítás.

4. Értékeld a bizonyítékot

A legegyszerűbb meggyőzési elem, amikor valaki azt mondja, igaz az állításom, itt a bizonyíték. De bizonyítja az a dolog valóban az igazát? Nem jelenthez valami egészen mást?

Ha ezeket a kérdéseket beépíted a gondolkodásodba, annál inkább elmondhatod magadról, hogy kritikai gondolkodással állsz a téged elérő információkkal szemben. Ez a tanulásban is hasznos, de a tanultak gyakorlati alkalmazásánál már elengedhetetlen.

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel