Az internet lustává teszi az agyad – tegyél ellene!

Szerző: Diákszemmel

Melyik film is volt az? Az hol is van? És már kapjuk is elő a telefonunkat, és két perc múlva megvan a válasz. Természetessé vált számunkra a rutin, hogy a Google ezekre a triviális kérdéseinkre azonnal válaszol, az internet pedig ott van a zsebünkben. Csakhogy ez mentálisan lustává tesz bennünket. Persze rengeteg előnye van, nem ezt akarjuk kétségbe vonni, ám kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a mentális lustulás gyengíti a kritikai gondolkodásra való képességünket.

 

Amíg korábban, ha tudnod kellett egy információt, adatot, akkor fel kellett ütnöd egy könyvet, amiért lehet, hogy a könyvtárba kellett menned, ki kellett bogarászni a tartalomjegyzékből a jó részt, azt át kellett olvasni, amíg eljutottál addig, amit keresel, addig ma, nos, ez sokkal gyorsabban megy. Ennek persze rengeteg előnye van, hosszan lehetne sorolni, milyen hasznos ez az azonnali hozzáférés információ egész sorához.

Csakhogy ez a nagy elérés azt eredményezte, hogy kevésbé jegyezzük meg a dolgokat. Egyrészt ott van a tudatalattinkban, hogy bármikor újra megkereshetjük, gyakorlatilag kisebb energia megkeresni a neten, mint feljegyezni az agyunkban. Másrészt pedig ki is használjuk ezt a nagy hozzáférést, és olyan mennyiségű információt gyűjtünk be folyamatosan, amit meg se bírnánk jegyezni. Elkezdtünk az internetre a memóriánk kiterjesztéseként gondolni: nem azt jegyezzük meg, amit ott találunk, hanem azt, hol elérhetők a jó források.

Minél többet használjunk az internetet a válaszok keresésére, annál jobban megbízunk abban, hogy amit ott találunk, az helyes. Nem vetjük össze a saját ismereteinkkel, és nem kérdőjelezzük meg. Nem kritikai gondolkodással fogadjuk be a talált információt, hanem passzívan elfogadjuk tényként.

Mikor jelent ez problémát?

Nem kell megtanulnunk, hogy melyik hegységben bányásznak vasércet, bármikor meg tudjuk nézni a neten.

De ha nem ülünk le, és nézzük meg a tankönyvvel és az atlasszal, hogy melyik hegységben bányásznak valóban vasércet, akkor sosem fogjuk megérteni, hogyan hat a vasérc megléte a környék gazdaságára, milyen társadalmi hatásai vannak, és ez hogyan változik az idővel.

Problémát tehát akkor jelent ez a hatalmas hozzáférés, ha általa teljesen kihagyjuk egy folyamat logikájának megértését, az összefüggések megtanulását és átlátását.

Ha erre nem vagyunk képesek, később mondhatnak nekünk megoldásokat, nem tudjuk visszafejteni, hogy az vajon helyes gondolatmenet eredménye-e, ezáltal igaznak tűnik-e.

Ezáltal könnyen manipulálhatóvá válunk.

Ha hiányzik a tudásunk a folyamatok átlátásához, ha gyenge a képességünk a kritikai gondolkodásra, akkor nem vesszük észre, ha egy állítás helytelen. Mi történhet? Ha rossz forrást használunk fel a beadandóhoz, akkor rossz jegyet kapunk, ennyi. De ha valami olyannal kapcsolatban olvasol és nem veszel észre egy téves, manipulatív állítást, ami aztán a saját életedre vonatkozó döntések meghozatalát befolyásolja?

Vagy ha egy kalandfilmes forgatókönyvet képzelünk magunk elé, és az erdőben ragadsz éjszakára, nincs térerő, neked pedig valahogy fel kell találnod magad – de az egyetlen, ami eszedbe jut, hogy meg kellene guglizni, hogy..

Szóval, azon túl, hogy a km – mérföld átváltást tényleg nyugodtan üsd be mindig a Google-ba, hogyan érdemes mégis elkerülni a mentális lustaságot?

1. Alkalmazd a 15 perces szabályt

Ha eléd kerül egy megoldandó feladat, és nem tudod azonnal a választ, ne keress rá azonnal. Próbáld végiggondolni legalább 15 percig. Gondolkodj, kösd korábbi ismeretekhez, próbáld kilogikázni. Ha 15 perc után sem jössz rá, akkor nézz utána, de mindenképp vesd össze, mennyire volt helyes a saját gondolatmeneted, amin elindultál.

2. Ne vedd elő mindig, minden üres pillanatban a telefonod

Vársz a sorban, alig halad, és unatkozol? Persze, már kezedben is a telefon, és pörgeted a teljesen érdektelen bejegyzéseket. Legközelebb tartsd a zsebedben, és csak hagyd elkalandozni a gondolataid.

Egyrészt az agyunknak szüksége van erre a pihenésre, amikor nem irányítjuk folyamatosan, hogy figyeljen valamire, másrészt pedig ilyenkor elkezdesz teljesen szabadon gondolkozni dolgokon. Triviálisnak tűnik? Az is, de mikor csináltad utoljára?

3. Gondold végig és ellenőrizd le, amit találtál

Ha nem egy olyan tényszerű dolognak nézel utána, mint az előbb említett km – mérföld átváltás, gondold át a választ, amit találtál, és lehetőleg nézz meg több forrást is. Minél komplexebb összefüggéseknek nézel utána, annál kritikusabban állj hozzá a forrásokhoz, és bátran utasítsd el, ha számodra nem tűnik logikusnak, észszerűnek.

Az internet és az információhoz való folyamatos hozzáférés nagyon hasznos eszköz, viszont kiszolgáltatottá és manipulálhatóvá tesz, ha elveszíted a képességed, hogy kritikus gondolkodással állj hozzá az online elérhető tartalmakhoz. Téves információk alapján hozhatsz így döntéseket, és félrevezethetnek, amit pedig jobb elkerülni.

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel