Amit az introvertáltak szeretnének, ha az extrovertáltak megértenének róluk

Szerző: Diákszemmel

Extrovertált világban élünk, ahol az introvertált viselkedés sokáig félénkségnek, durcásságnak hatott. Most végre kezdjük már elismerni, hogy létezik olyan, hogy introvertált ember, ami nem azt jelenti, hogy probléma van vele, hanem máshogy viszonyul a társas helyzetekhez. Egymás teljes megértésétől még mindig messze vagyunk, ezért is osztotta meg Redditen egy felhasználó a felhívást: az introvertáltak írjanak egy dolgot, amit szeretnék, ha az extrovertáltak megértenének róluk.

Jöttek is a válaszok:

“Csak azért, mert jó hallgatóság vagyok, nem jelenti azt, hogy folyamatosan a közönségedként/terapeutádként használhatsz.”

“Egyedül nem azt jelenti, hogy magányosan.”

“Nem minden introvertált félénk és csendes. Én időnként egészen harsány és nyílt vagyok azoknak a társaságában, akiket ismerek és szeretek – egy bizonyos ideig. Utána el kell vonuljak a saját helyemre feltöltődni. A hosszas, vagy több embert is bevonó interakciók fárasztanak, és egy héten egynél több társas esemény nem kellemes. Attól, hogy néha sokat beszélek, képes vagyok a szemkontaktusra és nem vagyok teljesen béna a csevegésben, nem leszek kevésbé introvertált.”

“Nem vagyok depressziós vagy magányos. Tényleg élvezem, ha otthon vagyok, és magamban töltök el időt.”

“Nem arról van szó, hogy a te társaságodra nem vágyom, hanem nem szeretnék társaságot. Senkiét.”

“Ne próbáljátok átalakítani az introvertáltakat. Ha nem akarunk táncolni, ne lökdössetek, hogy ne legyünk félénkek. Ne mondjátok, hogy küzdjük le a gátjainkat, és merjünk társaságba járni. Nem félelem és gát, így érezzük jól magunkat. Ne erőltessétek, hogy megfeleljünk az extrovertált elvárásoknak.”

Érdekes, amire egy pszichológus mutatott rá: sokszor azt gondolják, hogy az introvertáltak kevesebb kockázatot vállalnak, mint az extrovertáltak. Pedig ez nincs így, az önbizalomnak, a félelmeknek semmi köze ahhoz, hogy valaki extrovertált vagy introvertált. A pszichológus rámutatott, hogy az önbizalom nem azt jelenti, hogy sokat járunk társaságba, rengeteg társas kapcsolatunk van – az önbizalom azt jelenti, hogy tudjuk, mire van szükségünk és aszerint cselekszünk.

“Az, hogy nem akarok elmenni veled ma este sehova, nem jelenti azt, hogy nem kedvellek.”

“Ha külön kiemeled, hogy milyen csendes vagyok, akkor máris százszor kisebb lett az esélye, hogy nyíltan beszéljek veled.”

“Az, hogy csendben vagyok a társaságban, nem azt jelenti, hogy megítélek mindenkit és felsőbbrendűnek érzem magam. Valószínűleg valamin gondolkodom, lehet, hogy teljesen függetlenül attól, amiről szó van.”

“Az, hogy introvertált vagyok, nem jelenti azt, hogy nem vagyok érdekes és nincs hobbim. Ugyanúgy megvannak a kedvelt tevékenységeim, amikben nagyon jól el tudok merülni, csak nem biztos, hogy van kedvem beszélni róla.”

Te mivel egészítenéd ki?

Forrás: BoredPanda

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel