Előző írásunkban, melyet itt olvashatsz, azokat a teendőket szedtük össze, amit továbbtanulás esetén utolsó középiskolai évedben rád várnak. Szalai Szilárd most pedig a különböző gyakorlati tudnivalókat szedte össze a felvételi eljárással kapcsolatban.
1. Hogyan kapok szakmát, ha nem akarok fősulira menni?
Ha úgygondolod, hogy a főiskola nem neked való, választhatsz az OKJ-s szakképzések közül. Ezek a képzések általában 2 évesek és az első két szakma ingyen tanulható! Ha a jegyeid nem a legjobbak és az érettségi sem sikerül, ne csüggedj, hanem keress egy szakmát ami érdekel! A kutatáshoz ajánlom a http://www.szakkepesites.hu/ -t.
2. Nagyon szeretnék egyetemista lenni, de hogy?
Először is nagyon barátkozz össze a www.felvi.hu –val! Itt megtalálsz mindent amit a kinézett iskoláról tudni szeretnél, rákereshetsz mit kell teljesíteni az adott szakra való bekerülésért. Másodszor, látogass el az EDUCATIO-ra, amelyet 2017. január 19-21. között tartanak a HUNGEXPO területén. Itt találkozhatsz a kiszemelt iskola tanáraival és diákaival, akik rengeteg hasznos infót tudnak adni koleszról, buliról és a tanárokról.
Ezután már csak egy jó érettségi kell ☺
3. Főiskolai, egyetemi képzések. Mi mit jelent?
Könnyű belekavarodni a képzések típusaiba, itt egy kis segítség:
Nappali: Heti 3-5 nap van tanítás iskolától és tárgyfelvéttől függően. Hasonlít a normál középsulira.
Levelezős: Ha van magántanuló az osztályodban, ez valami olyasmi. Heti egyszer kell bemenni + vizsgákra. Vigyázat, otthon rengeteget kell tanulni!!!
Főiskolai képzés: Sima fősuli, 6 félév, végén diploma, aminek a feltétele egy középfokú nyelvvizsga bármilyen élő nyelvből.
Ba/Bsc (Alapképzés): Ez 6-7 féléves képzés, amelynek a végén vagy kiszállsz a diplomáddal (szintén kell a középfokú nyelvvizsga), vagy tovább mész Mesterképzésre.
Mesterképzés: 4 félév az Alapképzésen felül, viszont a végén doktor is lehetsz!
Osztatlan: 10 félév, szintén nyelvvizsga a diploma feltétele, itt is lehet menni a doktorira.
4. Pénzügyek
A tandíjak intézménytől és szaktól függően változnak. A legolcsóbb szakok 220 ezer Ft/ félév körül kezdődnek, míg a legdrágábbak 1-1,5 millió Ft/ félév-ig is mehetnek.
A legtöbb szaknak azonban indul állami ösztöndíjas változata is, ahol az állam állja a tandíjat, de ezek az önköltségesnél jóval magasabb ponthatárral indulnak.
Ha az államilag támogatott ponthatárt nem érted el, de közel kerültél hozzá, érdeklődj az egyetem ösztöndíj pályázatairól!
Vannak a felvételizésnek is költségei. A jelentkezéskor 3 szakot jelölhetsz meg díjmentesen, minden további megjelölt szak 2-2 ezer forint. Egy jelölésnek számít viszont, ha egy már megjelölt szaknak egy másik finanszírozási formáját is megjelölöd. (például: megjelölted az orvosit állami költségtérítéssel, de nem biztos, hogy elegendő a pontod, akkor megjelölöd önköltségesen is az orvosit. Ez így egy jelölt szaknak felel meg. Ez azonban csak akkor igaz, ha mindkét jelentkezést ugyanarra az egyetemre adod be. Ha a Semmelweisen jelölöd meg az állami ösztöndíjasat és a PTE-n az önköltségest, az két jelentkezésnek számít.
5. Elértem a ponthatárt, mégsem vettek fel!
Ez valószínüleg a túljelentkezés miatt van. A jobb egyetemekre húszszoros túljelentkezés is lehet, így nem biztos, hogy a ponthatár elérése elegendő a bejutáshoz. Ebben az esetben élhetsz jogorvoslati és méltányossági kérelemmel.
6. Időpontok és egyéb tudnivalók
A szeptemberben induló képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni, a felvételi eljárást pedig ügyfélkapus regisztrációval lehet elkezdeni a felvi.hu-n. Az ügyfélkapu regisztráció úgy a legegyszerűbb, ha bemész a legközelebbi Kormányablakba, a regisztráció ingyenes, csak érvényes személyi okmányok kellenek (személyi igazolvány, lakcím kártya).
Ha lecsúsznál, a határidőről vagy nem sikerülne bejutni a kiszemelt iskolába, ne csüggedj, augusztus első felében jelentkezhetsz még pótfelvételire.
A felvételi eredmények július végén derülnek ki, SMS-t kapsz majd a ponthatárok közzététele után. Később, 1-2 héten belül pedig az az iskola, ahová felvettek, levélben is tájékoztat az örömteli hírről.