Franciaország május 7-én átélheti az amerikaiak fél évvel ezelőtti dilemmáját: melyiket válasszák a két rossz közül. A francia politikai elemzők szerint ugyan itt a liberális vonal fog győzni, tekintettel a második forduló előtti közvélemény kutatások eredményeire, azonban a végkimenetelt ennél sokkal árnyaltabbá teszi a francia választási rendszer. Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy mit jelentenek a lehetséges végkimenetelek Franciaországra, az EU-ra és ránk, magyarokra nézve.

A szereplők

Emmanuel Macron és Marine Le Pen a két teljesen ellentétes párt éllén állnak. Macron egy ex- bankár, aki a szabadpiacos, golbalista vonalat támogatja, míg Le Pen-t – igaz az ellenzék tagjai -, fasisztának bélyegezték meg, amiért egy agresszív nacionalista politikát kíván folytatni.

A program

Ha Macron nyer, az várhatóan nem sokat változtat Franciaország képén. Támogatja a nyílt határok politikáját, amellyel az Európai Unió is szimpatizál, arról nem is beszélve, hogy a szavazókat buzdítják a gyárak tulajdonosai, akik a baloldali politikus sikerében látják a jövőjük biztosítását. Politikájához hozzátartozik a határok nyitva tartása a bevándorlók előtt, emiatt azonban saját oldaláról is rengeteg bírálatot kap.

Van azonban egy olyan faktor, amely nagy tábort hozhat össze Le Pen-nek: a szegényebb, vidéki rétegek belecsömörlöttek a a multik túlerejébe, akik kiszorították az egykor messze földön híres kisipart. A radikális eszményeket hangoztató politikus programjában szerepel a új védővámok bevezetése, azaz egy neo-merkantilista gazdasági vonalat irányoz meg, mellyel szembemegy az uniós irányvonallal, amely a piacok minél magasabb fokú nyitottságát szorgalmazza. Azt is mondta a szélsőjobbos jelölt, hogy időszerűvé vált az EU átfogó reformja és hogy nem látja előnyét annak, hogy Franciaország az euroövezet tagja maradjon. Mondani sem kell, hogy ez egy olyan kijelentés amely nagyban befolyásolhatja a választás kimenetelét, de talán máshogy, mint azt Le Pen várja. Ugyanis Macron szeretné a gazdasági kapcsolatok megtartását, ami racionális lépés, hiszen a világkereskedelem napjainkban már túl szövevényes ahhoz, hogy valaki csak úgy kilépjen, ahogy azt a fenti kijelentés sugallja. Ezzel pedig valószinüleg a választópolgárok is tisztában vannak.

Katasztrófa kívül, belül?

Amennyiben Franciaország Le Pen-t választja meg, akkor az azon kívül, hogy ugyan megvédené az ország lakóit a külső behatásoktól, elsősorban a migrációs nyomástól, ugyanakkor ha üvegbúra alá teszi az országot és a munkanélküliekkel együtt a tőke beáramlását is megakadályozza, az tönkreteszi a gazdaságot. Nem is szólva arról, hogy ha merkantilista gazdasági politikába kezd, az országban jelenlévő külföldi multik jelentős része gyaníthatóan el fog vándorolni a merkantilizmussal járó magas büntető adók miatt.

Ráadásul mégnagyobb kockázat az eurozónából való francia kilépés gondolata. Minthogy Franciaország az euró egyik alappillére, kilépése óriási csapást jelentene a valutára, ami viszont alapjaiban rengeti meg az egész Európai Uniót.

Mik az oddsok?

A francia elemzők legalább 60%-ot jósolnak Macronnak, azonban arra is rámutatnak, hogy várhatóan a választópolgárok mintegy 40%-a nem fog elmenni szavazni, mivel nem érzik vonzónak egyik jelöltet sem. Ez magában hordozza a kérdést, hogy mennyire lesz legitim az új államfő ebben az egyébként is láthatóan megosztott politikai környezetben. Sok szavazatot jelenthet továbbá Le Pen-nek azon jelöltek szavazótábora, akik nem jutottak be a választás második fordulójába. Ezek a már kiesett jelöltek egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy kit támogatnak, de az igazán fontos szereplő, Jean-Luc Mélanchon vélhetőleg Le Pen mellé fog állni a döntő pillanatban, márpedig valószínű, hogy az ő szavazói fogják eldönteni a választásokat. Mindenesetre két világ rendkívül izgalmas összecsapása lesz a május 7-i nap, amely akár egész Európa jövőjére rányomhatja a bélyegét.

Szalai Szilárd