A karácsonyi vacsoránál jelentette be, hogy nem veled tervezi tovább a jövőt?
Netán a család szeme láttára bontakozott ki életetek drámája?
Esetleg már az ünnepek előtt felfedezni vélted a baljós jeleket, csak bíztál benne, hogy majd a Szenteste mindent megold, de nem így lett?

Egy szakítás soha nem könnyű. Nyilván egyikőtök sem így szerette volna kezdeni az új évet. Hiszen a jövőt együtt terveztétek. Mielőtt azonban a sarokba kuporodva elkönyvelnéd, hogy ez az év már csak a borzalmak éve lehet, ülj le egy pillanatra és gondolkozz el az alábbi 5 dolgon:

1) Az első lépés, hogy TUDD:

Ez nem tart örökké. Most valószínűleg borzalmasan érzed magad, legszívesebben még a reggelit is visszautasítanád, és hiába vesznek körbe téged szerető barátok, mégis úgy érzed, te vagy a legmagányosabb ember ezen a földön. Ez természetes, hogy ezt érzed, nem is feltétlenül érdemes ez ellen megpróbálni tenni,ez része annak a „gyásznak”, ami hasonló a szerettét elvesztő ember gyászához, de ami fontos, hogy tudd: amit ma érzel, azt nem fogod örökké érezni.

2) A második lépés, hogy ELENGEDD:

Te még mindig szereted, de ő menni akar: engedd hát el. A szeretet egyik legteljesebb kifejezése, ha képesek vagyunk elengedni azt, amit a legkevésbé szeretnénk odaadni. Mikor valamit, ami számunkra nagyon kedves, illetve fontos elengedünk, akkor az egyik legnagyobb önzetlenségről és a másik nagyon magas fokú tiszteletéről teszünk tanúbizonyságot. Hidd el, ezt a másik is pontosan érzi, és ha vissza akar jönni, visszajön és lehet épp ez lesz az, ami jobban összekovácsol majd titeket. Fontos hát, ha szereted: ne kösd meg.

3) Az harmadik lépés, hogy SZERESD:

Itt most nem rajta van a sor, hanem rajtad. Szeresd hát magadat! Az, hogy egy kapcsolatnak vége lett, az nem csak rólad szól. Persze, ha te is hibáztál, ismerd el, de ne folyton magadban keresd a hibát. Hibázni minden ember hibázhat – de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne méltó a szeretetre. Te is méltó vagy rá! Az utóbbi időben valószínűleg sokat tettél a társadért, esetleg a kapcsolatotokért. Most egy kicsit koncentrálj magadra, és tegyél valamit saját magadért. Sétálj egyet a városban, ülj be a kedvenc kávézódba és igyál meg egy kávét, esetleg vásárolj egy új ruhát, amire már régóta vágytál. A lényeg, hogy foglalkozz magaddal egy kicsit.

4) Az negyedik lépés, hogy megőrizd a MÉLTÓSÁGOD:

Már úgy érzed, hogy mindent megtettél, de mégsem érzed azt, hogy múlna a fájdalom? Ne ess kétségbe, ez természetes. A gyász nem varázsütésre elmúló dolog, hanem egy folyamat. Ám most, hogy már tudatában vagy az érzés mulandóságának, gyakorlod az elengedést, és képes vagy szeretni magadat és tisztában lenni vele, hogy szerethető vagy, most nagyon vigyázz arra, hogy ne legyél gyenge. Mikor eszedbe jut, hogy azért mégis jó lenne sírva felhívni, hátha megsajnál, vagy elgondolkodsz azon, hogy ha szépen megkéred, az osztálytalálkozón még hátha tiszteletét teszi veled, akkor ezeket gyorsan verd ki a fejedből! A méltóságod megőrzése hosszútávon csak erősebbé tesz!

5) Az ötödik lépés, hogy légy BOLDOG:

Nem, nem mondtam, hogy ünnepeld meg, hogy szakítottatok. Ez önmagában nem boldogság. De vedd észre, hogy mennyi okod van még boldognak lenni az életben! Próbálj tudatosan erre koncentrálni! Minden reggel, ha felkelsz, gondolj arra: az élet egy nagy torta, melynek szeletei megszámlálhatóak, minden újabb reggel egy kis szelete ennek a tortának: mindegyik szelet íze kicsit más, van olyan, ami egész finom, ami a kedvenced lesz, más kevésbé ízlik, megint másnak pedig az utóíze jobb, mint az íze. Nem mindig tudod, hogy másnap melyik szelet fog sorra kerülni, de ha egyik nap nem is annyira ízlik, amit kapsz, még lehetséges, hogy az utóíze minden másnál jobb lesz, és ha ez sem következne be, akkor se búsulj, mert fiatal vagy még, ami azt jelenti, még remélhetőleg sok szeletből áll életed tortája! Előtted a jövő, bízz benne, hogy jó ízt hoz! És hidd el, nincs annál vonzóbb, mint egy boldog, szabad ember!