Végre magyarul is olvasható Dan Brown Eredet című könyve. Az izgalmas krimi Barcelonában játszódik, de van egy cselekményszál, ami Budapesten fut – és ennek nagyon örültünk.

Nem kellett sok nap, hogy a végére érjünk az egyébként jó vastag könyvnek – eléggé nehéz letenni az Eredetet. És hogy milyen? Most egy spoiler-mentes kritikában mondjuk el.

A cselekmény szerint Edmond Kirsch nagymenő jövőkutató megfejtette a világ teremtésének dilemmáját és megdönthetetlen bizonyítékkal alátámasztott választ tud adni arra a kérdésre: vallás vagy Darwin? Tehát isten teremtette a világot, vagy ősrobbanás volt és evolúció? A megoldást egy nagyszabású eseményen szeretné prezentálni a Guggenheim múzeumban – ám a prezentáció nem teljesen a terv szerint alakul, és Robert Langdon segítségére van szükség, hogy a válaszok a világ elé kerülhessenek.

A több szálon futó és sokszorosan összefonódó cselekmény során bekapcsolódunk a királyi család életébe, egy bérgyilkosnak is megismerjük a háttértörténetét, és nyomozunk Langdonnal és a kötelezően mellé szegődő női hőssel a jó ügy (?) érdekében. A jó ügy mellé azért tettem kérdőjelet, amiért az Eredet más, mint a korábbi Dan Brown könyvek: morális dilemmákat is feszeget, és a megjelenített mindkét oldal szempontjait megismerteti velünk. Érdekes helyzetbe helyezi ezáltal az olvasót, aki nem kap egyértelmű iránymutatást arra nézve, hogy kinek is kell akkor most szurkolni.

Amiért én kedvelem Dan Brownt, az az mód, ahogy a művészettörténeti tudását keveri egy izgalmas fikciós történet bemutatásával. Ez az Angyalok és démonokban valamint a Da Vinci-kódban működött a legszebben, egész más szemmel kirándult az ember a könyvek elolvasása után Rómában vagy Párizsban, érdekes volt végigjárni ilyen szemmel is a könyvekben bemutatott helyszíneket. Ez a művészettörténeti vonal az Eredetből már erősen hiányzik, egy kicsit megerőszakoltan jelenik csak meg.

Helyette egy színtiszta krimit kapunk sok rejtéllyel, és, ahogy már írtam is, némi gondolkodnivalóval. Rendkívüli részletességgel ismerjük meg hőseink háttértörténetét, amelynek célja, hogy ezt a bizonyos elgondolkodást minél tovább árnyalja a szerző. És amikor már azt hinnénk, hogy a történet végére majdnem minden a helyére került, akkor kapunk egy izgalmas fordulatot zárásként – és ez az az ötlet, ami miatt igazán érdemes elolvasni a könyvet.

És ami a budapesti szálat illeti? Van nekünk egy rabbink, aki megjárja a Szimpla kertet is – a részletes leírásokból egyértelmű, hogy Dan Brownt budapesti látogatása inspirálta, amikor eljött megnézni az Inferno forgatását a fővárosba. Örülünk, hogy ennyire tetszett neki. 🙂