A köztudatban az él, hogy az idős emberek magányosak általában, de kutatások azt mutatják, hogy a magány érzése a 18-22 évesek között a legnagyobb arányú.

A Z generáció tagjainak nagy része a kérdések során 11-ből 10 faktort magáénak vallott, ami a magányosságra utal. Olyanokat mondtak, mint hogy úgy érzik, a körülöttük lévő emberek nincsenek igazán velük, félénknek érzik magukat, úgy érzik, senki nem ismeri őket igazán.

Ezzel a problémával társadalmi szinten még keveset foglalkoznak, a konszenzus ezzel kapcsolatban az, hogy fiatal jól elvan ahogy van. Pedig a magány súlyos egészségkárosító hatással van: egyesek azt mondják, felér napi 15 szál cigivel. Ez azért elég keményen hangzik..

Az értelmes és tartalmas társas események: egy jó beszélgetés egy baráttal, klassz program a családdal oldja a magány érzését, de ebben sokaknak nincs része. A barátokkal csak társaságban találkoznak, ahol nem alakul ki a másikra odafigyelő beszélgetés, a családjuktól pedig sokan messze kerülnek az egyetemmel.

Az emberi kapcsolatok fontosságára felhívni a figyelmet már-már klisé, mégis arra buzdítunk titeket, hogy töltsetek időt azzal, aki fontos nektek, figyeljetek oda a másikra, és ne csak chaten!

Forrás: studentproblems