Az Antarktisz, vagyis a Déli sarkvidék misztikus világ, valahol ott a földgömb „alján”. Azon kívül, hogy földrajz órán tanultál róla néhány alap infót, jó eséllyel nem sokat foglalkozol vele. Pedig izgalmas tényeket rejteget. Tudtad például, hogy nincs is hivatalos időzónája?
1. Vannak olyan részek az Antarktiszon, amelyekre nem esett hó vagy eső 2 millió éve.
Azt hinnéd, hogy mindenhol jég borítja, de nem. Kb 1%-án, ami 4.000 km, nincs jég, ezt száraz völgynek, vagy antarktiszi oázisnak hívják. Ez a Föld legkeményebb sivataga.
2. Van egy vízesés, amit vérvízesésnek hívnak.
Megnézve a képet nagyjából értjük, hogy miért. Persze szó sincs igazi vérről. 5 millió évvel ezelőtt, amikor a tengerszint emelkedett, egy sós vízi tó keletkezett itt, aminek a tetején pedig jégmezők alakultak ki. Alattuk a víz só koncentrátuma egyre magasabb lett, olyan magas, hogy nem tud megfagyni. Most a jégmező egy pontján feltör ez a nagyon sós víz, aminek nagyon magas a vastartalma: a vastartalom oxidálódik, amikor a levegővel érintkezik, ez pedig ilyen vörös színűre színezi a jeget.
3. Több meteoritot találnak az Antarktiszon, mint bárhol máshol
A meteoritok ugyanakkora eséllyel landolhatnak bárhol a Földön, az Antarktiszon mégis kiemelkedően sokat találnak. Miért? Egyrészt mert ami például egy páradús, dzsungel éghajlaton zuhan le, az a nyirkosság és az oxigén hatására korródálódik, míg az Antarktisz száraz klímáján gyakorlatilag nincs korrózió. Így itt kifejezetten hosszan megőrződnek a meteoritok. Ezen kívül a fehér jeges felületen sokkal könnyebb észrevenni őket, mint bárhol máshol. 🙂
4. A Föld édesvizének 70%-a az Antarktiszon van
A Föld jegének 90%-a, és édesvizének 70%-a az Antarktiszon van. Ha minden jege elolvadna, a tengerszint 61 méterrel emelkedne.
5. Nincs hivatalos időzónája
Mivel az Antarktisz nagyrészt lakatlan, hivatalosan nincs időzónákra osztva. A hivatalos kutatóállomások azokat az időzónákat használják, amelyek abban az országban vannak, amely üzemelteti az adott állomást, vagy ami közel esik az adott ponthoz.
Így a McMurdo állomás például az új-zélandi időzóna szerint működik, míg a Palmer állomás Chile-t.
6. Az átlagos jégvastagság 1,6 km
Az említett 1%-on kívül az Antarktiszt teljes terjedelmében jég borítja. Ennek változó a vastagsága, keleten vastagabb a jég, mint nyugaton. A jégtakaró átlagos vastagsága 1,6 km, de eléri a 4,8 km-t is. 4,8 km!
7. Emilio Marcos Palma az első ember, aki itt született
1978-ban született az első ember az Antarktiszon: apja az Esperanza kutatóközpontban dolgozott. 10 másik ember született azóta az Antarktiszon, de Palma továbbra is, az aki a legdélebbi ponton.
Forrás: MrPuckett
