Azt gondoljuk, hogy már sokat tudunk a Föld múltjáról, a történelmünkről, de valójában még mindig rengeteg a felfedezetlen terület. A régészek viszont kitartóan dolgoznak, és mindig újabb és újabb szeleteket ismerünk meg a segítségükkel. Ezekről nem sűrűn olvashatunk, ezért most egy cikkbe összeszedtük neked, melyek voltak 2018 legfontosabb régészeti felfedezései.

A legöregebb hajóroncs megtalálása a Fekete-tengerben

Közel 2 km mélyen a Fekete-tenger fenekén megtaláltak egy 2.400 éves görög kereskedőhajót. Ezzel most ez lett a legrégebbi ismert, egyben maradt hajóroncs. Bulgária partjaitól nem messze találták meg kiváló állapotban, ami lehetőséget ad a kutatóknak, hogy még többet tudjanak meg a kor hajóépítési módjáról.

Pompei feltáratlan területeinek feltárása

Pompei ősi városának még nagyjából egyharmada feltáratlan volt, de ez már nincs így. Mivel a feltáratlan terület veszélyeztette a már feltártakat, ugyanis a sár és lávatörmelék készült ráomlani, sietős tempóban befejezték itt is a munkát. Ennek során újabb freskók kerültek elő, és egy szentély, amit az őrző isteneknek, a lareseknek emeltek: ők azok, akik a helyeket, az otthonokat és a mezőket védték a római kultúrában.

Kiderült, hogy régebben készítettek kenyeret és sört, mint gondoltuk

A koppenhágai egyetem kutatói találtak egy 14.400 éves táborhelyet, ahol arra utaló nyomokat fedeztek fel, hogy itt már sütöttek kenyeret: 4.000 évvel a mezőgazdaság megjelenése előtt. A táborhely a natufian kultúra tagjaihoz tartozott, akik vadon növő gabonát gyűjtöttek, és már sütőjük is volt hozzá, hogy kenyeret készítsenek belőle. Úgy gondolják, hogy ez nem mindennapos étel volt náluk, hanem különleges alkalmak eledele.
Az itt talált kövek vizsgálata során az is kiderült, hogy a natufianok nagyjából 13.000 évvel ezelőtt búzából és árpából már sört is készítettek.

Különleges múmiát találtak egy egyiptomi temetkezési helyen

Egyiptomi és német régészek fedeztek fel egy temetkezési helyet, ahol mumifikációs eljárást végeztek, ezt az ott található olajok és egyéb anyagok maradványaiból tudják. Innen egy kisebb alagút vezet magához a temetkezési helyhez, ahol több múmiát is találtak. A legkülönlegesebb ezek közül egy Tadihor nevű nő szarkofágja: ezt rengeteg védelmező figura veszi körül, amelyekre felírták a nevét. Egy ezüst maszk fedi az arcát, ami azért különleges, mert az egyiptomi vallási szövegekből arra lehet következtetni, hogy az istenek csontjai vannak ezüstből és aranyból. Az, hogy a múmia kapott egy ezüst maszkot, azt jelenti, hogy halálával megkezdte az átalakulását isteni alakká.

Lehet, hogy már korábban lakták Észak-Amerikát, mint eddig gondoltuk

Eddig Észak-Amerikában azt tanították az iskolában, hogy az első népcsoport a kontinensen a Clovis-kultúra volt, akik 13 ezer évvel ezelőtt vándoroltak át Szibériából. Most azonban Texas területén olyan eszközöket találtak, amelyek valószínűleg 16-20.000 évvel ezelőttiek. Sokkal régebben használták tehát őket, mint hogy a Clovis-kultúra felbukkant volna Észak-Amerikában.

Forrás: BoredPanda