Valószínűleg neked is volt egy könyved gyerekkorodban a világ hét csodájáról, és valószínűleg akkor is foglalkoztál utoljára ezekkel a valaha grandiózus, ám mára romos építményekkel. A digitális technológia segítségével azonban ma már egészen pontos képet tudnak alkotni arról, hogyan is nézhettek ki ezek, és egy alternatív törióra keretében most össze is gyűjtöttük őket. Szemiramisz függőkertjében ma is szívesen ejtőznénk, de hogy a rodoszi kolosszust hogy tudták elkészíteni?

Sok kutatás előzte meg a Budget Direct két alkotója, Keremcan Kirilmaz és Erdem Batirbek munkáját, akik minden elérhető információt felhasználtak, hogy minél pontosabbak legyenek azok a fotorealisztikus digitális képek, melyeken rekonstruálják a világ hét csodáját. Ezek közül ma már csak a gízai piramisok állnak, segítségükkel azonban most el tudjuk képzelni, hogyan nézhetett ki a többi.

Céljuk az volt, hogy a turisták jobban el tudják képzelni, hogyan nézhettek ki ezek az építmények, miért is kerültek be a világ hét csodája közé.

Képek forrása: Budget Direct

A rodoszi kolosszus

I.e. 292-280 között építették a görögországi Rodoszban bronzból, belsejében kövekkel. Mindössze 35 évig állt, egy földrengésben elpusztult.

A gízai piramisok

I.e. 2550-ben építették Egyiptomban, ma is áll. Ma ugyan már egyre másra épülnek a hatalmas felhőkarcolók, de érdekes, hogy a 19. századig a piramisok voltak a Föld legmagasabb ember alkotta építményei – több, mint négy ezer évig.

Szemiramisz függőkertje

Az a mai napig kétséges, hogy a babiloni függőkert vajon létezett-e abban a formában, ahogy megírták: a monda szerint a mai Irak területén található építményt a babiloni király, II. Nabú-kudurri-uszur i.e. 600-ban építtette feleségének, Amüthisznek, hogy enyhítse a médek királya lányának honvágyát. A teraszos kertet az Eufrátesz látta el vízzel, földrengésben semmisült meg az i.e.-i 1. században.

A pharoszi világítótorony

A Föld első világítótornya az i.e. 3. században épült Alexandriában, a tetején égő tűz adta a jelzőfényt a hajósoknak. Magasságát 115-135 m-re becsülik, ez volt a harmadik legmagasabb épület a piramisok után. Egészen sokáig állt, az 1300-as évek elején földrengés rombolta le, végül 1480-ban erődöt építettek a romjaira.

A halikarnasszoszi mauzóleum

Mauszólosz perzsa királyi helytartó síremléke olyan grandiózus építmény lett, hogy innen származik maga a szó, mauzóleum. I. e. 351-ben építették a mai Törökország területén fehér márványból. Különlegességét mérete mellett a benne található hatalmas szobrok adták, ezek közül is a legjelentősebb a kocsit hajtó Mauszólosz szobra. Az építmény szintén földrengésben pusztult el 1494-ben.

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

A 13 m magas szobor vesztét az okozta, hogy Zeuszt egy cédrusfa trónra ültették, ami az 5-6. században tűz áldozata lett. Maga a szobor aranyból, elefántcsontból és ébenfából készült, uralva a templomhajót. Az összedőlt szobor köveit a történet szerint fosztogatók hordták el.

Az epheszoszi Artemisz-templom

A mai Törökország területén állt az Artemisz istennő tiszteletére emelt építmény. I.e. 550-ben építették, de csak i.e. 356-ig állt, ugyanis felgyújtották. Az épület 51 méter széles és 105 m hosszú volt, 120 évig építették. Márványból készült oszlopokon állt cédrusfa tetőzete, a templomban az istennő 2 m-es szobra állt.

Érdekes látni, hogy milyen grandiózus építményeket voltak képesek létrehozni az emberek már több ezer évvel ezelőtt is, nem? Még ma is a csodájukra járnánk, ha állnának.

Forrás: BoredPanda