Egy hét múlva kell leadnod a beadandód. Ha most hozzákezdenél, kényelmes tempóban, alaposan el tudnád készíteni. De nem kezdesz hozzá. Az utolsó pillanatra hagyod. Kapkodva készíted el, félmegoldásokkal, a leadás napján hajnalig dolgozva. Bosszant kicsit?

A halogatás érzelmi viselkedés: az agyad logikus fele ilyenkor alulmarad, az érzelmek játsszák a legnagyobb szerepet, amikor halogatni kezded egy feladat elvégzését. Kutatások azt mutatják, hogy aki nehezebben gyakorol önkontrollt, nehezebben uralja a saját érzéseit, az hajlamosabb is a halogatásra.

Ezen azonban tudunk változtatni, ha tudatosan odafigyelünk, képesek vagyunk rendszerezettebbé válni, amihez az agyunk is alkalmazkodik. Ami a halogatást illeti, ennek első lépése, hogy megbocsátunk magunknak a korábbi lustaságokért, és előre tekintünk. Ha valóban nem ostorozod magad ezért, nagyobb az esélye, hogy legközelebb rendes időben hozzákezdesz a feladatokhoz.

Halogatás: perfekcionizmus és prioritások

A halogatás egyik legfőbb oka, hogy túl perfekcionistán állunk a feladat előtt: akkor fogok nekiülni, amikor semmi nem tereli el a figyelmem, amikor megfelelő mennyiségű időt tudok szánni a feladatra, és egyáltalán, amikor úgy érzem, hogy a megfelelő módon rá tudok hangolódni, hogy foglalkozzam vele. Csakhogy ez a pillanat soha nem fog eljönni. Ahogy a határidő közeleg, el is kezd nyomasztani a feladat, és egyre kisebb lesz az esélye, hogy akár csak megközelítőleg úgy érezzük, most a megfelelő hangulatban vagyunk hozzá.

Az első lépés tehát ennek levetkőzése. Tudatosítani kell magunkban, hogy az is elég, ha fél órát foglalkozunk vele: mert akkor már fél órával beljebb leszünk. A megfelelő ráhangolódás közben úgyis kialakul. Ha már belemerültünk a feladatba, észrevétlenül megérkezik.

Tudnunk kell azt is, hogy nem kell minden részletet elsőre tökéletesen megcsinálni. Mindent alakíthatunk később: még elég blablázós lesz a szöveg, mert kevés hozzá a forrás? Semmi gond, elkezdjük végigvezetni a gondolatmenetet, később pedig kiegészítjük a vonatkozó tudományos résszel.

A halogatás okai

Egy kutató, aki sokat foglalkozik a halogatás kérdésével, arra jutott, hogy alapvetően négy tényező alakítja a halogatást: mennyire vagyunk magabiztosak, hogy végülis meg tudjuk csinálni a feladatot, mennyire fontos nekünk ez a feladat, mennyire vagyunk hajlamosak engedni a kísértéseknek, és mekkora időkülönbség van a feladat befejezése, és az érte kapott „jutalom” között.

Ha tehát szeretnél gátat vetni a saját halogatásodnak, értékeld az adott szituációt a fenti négy tényező mentén. Valójában attól félsz, hogy túl nagy a feladat, és azt sem tudod, hogy kezdj hozzá? Valószínűleg ki tudod iktatni a halogatást, ha egyszerűen hozzákezdesz, mert akkor hamarosan ki fog rajzolódni az út. Most kell valamit megcsinálnod, pedig csak egy hónap múlva fogják számonkérni? Találj ki saját magadnak valamilyen értéket, amit ahhoz kapcsolhatsz, hogy már most készen vagy.

Gyakorlati tanácsok

1. Iktasd ki a figyelemelterelő dolgokat

Ha olyan típus vagy, aki otthon biztosan elcsábul, hogy mást csináljon, mint amit kellene, tanulj könyvtárban. Ha folyton a telefonod nézegeted, minden értesítést azonnal megnyitsz, akkor kapcsold ki, vagy tiltsd le az értesítéseket, vagy némítsd le és vidd át a másik szobába.

2. Írj feladatlistát

Kutatók azt is vizsgálták, hogy a rengeteg választási lehetőség valójában szorongást okoz: egy bolt, ahogy 200 féle fagyi van, jobban bestresszel, mintha 15 ízből válogathatsz. Ez a helyzet egy kicsit a feladatokkal is. Ha tudod, mi mindent kellene csinálnod, azzal megy el az időd, hogy várod a sugallatot, ami megmondja, melyikkel kezdj. Egyszerűen ülj le és szánj rá negyedórát, hogy fontossági sorrendbe tedd a feladataid. Ha ezzel megvagy, már csak pontonként kell haladnod.

3. Használd a pomodoro-technikát

Koncentrálj 25 percig, majd tarts 5 perc szünetet. A szünetben kelj fel, mozogj kicsit, ez újra feltölti az agyad. Majd fogj hozzá egy újabb 25 perces körhöz: ezek intenzív koncentrációt jelentenek.

4. Zsarold magad

Tűzz ki célokat, és csak akkor engedj meg magad számára bizonyos dolgokat, ha ezt elérted. Ingatag dolog, mert önuralmat kíván, de segíthet, ha bele tudod élni magad. Ha úgy egyszerűbb, vonj be valaki mást, aki zsarol: mondjuk odaadod neki a telefonod, és csak akkor adja vissza, ha adott feladattal kész vagy.

További tippek

1. Fogadd el a saját lustaságod

Kevés olyan ember van, aki számára ne lenne ismerős: hagyom a fenébe, majd holnap megcsinálom. Ez mindenkit megkísért időnként. Ha nem fogadod el ezt a vágyad, és a leküzdésére nem tudsz saját magaddal kompromisszumra jutni, az csak felerősíti a halogatás ingerét.

2. Gondold át, mit halogatsz a leginkább

Az összes fent említett tipp mellett figyelembe kell venni minden eset személyes vetületét. Miért halogatsz? Milyen feladatokat halogatsz jellemzően? Ha megtalálsz valamilyen mintát, könnyebbé válhat a megoldás is.

3. Fogalmazd meg a miérteket

Sokat segít abban, hogy rá tudd venni magad a munkára, ha meg tudsz fogalmazni egy célt azon kívül, hogy mert kötelező megcsinálni. A számunkra értelmetlennek tűnő feladatok a legutálatosabbak, de ha találsz egy neked fontos értéket is elvégzésében, mindjárt könnyebben elfogadod, hogy csinálni kell.

A halogatás sok mindenből áll össze, és nem kizárólag azt jelenti, hogy lusta vagy. Ahogy ebben a cikkben is részleteztük, rengeteg szempont játszik szerepet benne, és rengeteg mójda van, hogy megsegítsd saját magad a halogatás leküzdésére. Szóval, egyszerűen kezdj hozzá!