Egy vizsgán talán a kifejtős kérdésben van a leginkább lehetőségeid elrejteni a hiányosságaid, elegánsan átugrani, ami nem jut az eszedbe, ugyanakkor, ha nem tudod jól felépíteni, ennél fordulhat elő a legkönnyebben az is, hogy hiába tudod a választ, a szövegedből nem jön át, mennyire képben vagy. Hogyan érdemes tehát nekilátni az esszékérdésnek?
1. Készíts egy tervet, mielőtt hozzákezdesz
A kifejtős kérdés lényege, hogy kiderüljön belőle a tanár számára: megértetted, át is látod, és saját szavaiddal össze is tudod foglalni a tananyag adott részletét. Ezért fontos, hogy a válaszod – legyen fél oldalas, vagy oldalas a kifejtős rész – logikusan épüljön fel, jusson el valahonnan valahová, és tartalmazzon érveket, ne csak tényeket.
Mindehhez szükséged van egy tervre, egy vázlatra a fejedben – nem is kell feltétlen leírnod, csak fontos, hogy gondold végig a szöveged főbb pontjait. Ha pánikszerűen hozzákezdesz, belecsapsz a közepébe, leírod, amit a legfontosabbnak gondolsz, hogy nehogy elfelejtsd, aztán visszautalsz az elejére, akkor kaotikus hatást keltesz: éppen, mint aki pont annak nem felel meg, amit a válasz átlátásáról beszéltünk.
2. Legyen szerkezete az írásodnak
Korán megtanultuk, hogy minden esszé esetében szükség van bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre. Ez vizsgán is így van: ne felejst el az írásod elején megfogalmazni egy felütést, a végén pedig konklúzióval összefoglalni, amit írtál.
Emellett azonban magának a szövegtörzsnek is jó, ha van egy logikus szerkezete. Két alap típus között tehetünk különbséget: a fontossági sorrend és a kronológiai sorrend. A téma határozza meg, hogy melyiket érdemes használni, a legtöbb esetben a fontossági sorrendet vesszük elő. Ilyenkor elsőként írod le a legfontosabb, legerősebb állításod, és haladsz a legkevésbé fontos felé. Így nem fordulhat elő, hogy az olvasó megunja a szöveged, mielőtt a legfontosabb részhez ér.
3. Érvelj és véleményezz
A kifejtős kérdés lényege, hogy a tanár nem csak arra kíváncsi, vissza tudsz-e mondani memoriterként adatokat, definíciókat. Itt derül ki, hogy valóban megértetted-e a tanulnivalót. Ezért fontos, hogy ne csak tényeket, állításokat írj, mondván, hogy a tanárnak nem kell elmagyarázni, úgyis tudja, hanem pontosan hogy írd le, adott állítás miért van úgy.
Épp ez az esszé egyik nagy előnye: lehet, hogy kihagysz pár fontos gondolatot, de ha azokat, amik eszedbe jutnak, értelmesen, érvekkel alátámasztva, saját szavaiddal magyarázod el, akkor valószínűleg jó jegyet kapsz majd.
Ha a téma olyan, nyugodtan hozzáfűzheted a saját gondolataid, következtetéseid is, a tanárok kevés dolognak örülnek egy vizsgán jobban annál, mint ha látják, hogy gondolkodtál azon, amit tanítanak.
4. A lényegre fókuszálj
Sokat hangsúlyoztuk a magyarázat fontosságát, ugyanakkor a lényeg mégiscsak a lényeg. 🙂 A túlírás elkerülésének legbiztosabb módja, ha az állításokból indulsz ki, és azt követik az érvek, az indoklás.
Ebben a formában a szöveged is tartalmasabbnak tűnik majd. Kezdd a bekezdést az állítással, utána jön a magyarázó szöveg. Amikor egy újabb fontos megállapításhoz érsz, ismét kezdj új bekezdést. Így a tanár látja: nem csak rizsázol, hanem szépen egymás alatt sorakoznak a fontos állításaid.
5. Olvasd el, mielőtt beadod
Bár az összefirkált esszé nem a legvonzóbb, néhány betoldás mégis hasznosabb, mintha az írásodból hiányzik pár fontos logikai lépés. Ezt akkor fogod észrevenni, ha visszaolvasod, amit írtál, ezért ezt ne mulaszd el.
Ahogy a bevezetődben is írtuk, a kifejtős kérdés alkalmas rá, hogy elfedd a hiányosságaid, mert ha mindaz, ami eszedbe jut, amit tudsz, logikusan van felépítve, akkor a hatás az lesz: valóban érted a tananyagot. Ha viszont hiányzik a válaszodból a struktúra, és félmondatokban elvész a lényeg, akkor könnyen úgy tűnhet, egyáltalán nem birtoklod annyira a tananyagot, mint kellene. Gyakorlással azonban egyre jobb lehetsz benne, főleg, ha tudatosan készülsz, és észben tartod a fent leírtakat.