A szóbeli számonkérés mindig stresszesebb, hiszen ott szemtől szemben kell átélned az élményt, hogy nem tudod a választ, hogy butaságot mondasz, és azt kínosnak érzed. És persze eleve van az az embertípus, aki ideges, ha emberek előtt kell beszélnie – pláne, ha a tudásáról kell számot adnia. Mivel küzdheted le az izgulást?
Az egyik legjobb módja az ilyen fajta izgulás leküzdésének, ha már előre gyakorolsz azzal, hogy minél több órán felszólalsz. Ha te az a típus vagy, aki passzívan végigüli az órát, és csak akkor szólal meg, ha kérdezik, ki kell rángatnod magad ebből az állapotból, és tudatosan jelentkezni, szót kérni.
Ha van egy gondolatod az adott témával kapcsolatban, akkor mondd el azt. Ha nagyon izgulsz, először dolgozd ki a fejedben az egész gondolatmenetet, és akkor jelentkezz, amikor már összeállt. Nem kell feltétlen állítást megfogalmaznod – aminek az esetében félhetsz, hogy hülyeség, és akkor zavarba jössz -, megfogalmazhatod azt is, milyen kérdés fogalmazódott meg benned az adott dologgal kapcsolatban. Te azon gondolkodtál el, vajon ez az esemény hogyan fogja befolyásolni a karakter fejlődését – mondjuk egy irodalmi elemzés kapcsán.
A kérdések vonatkozhatnak tényekre is: miért van úgy, ahogy a tanár elmondta, hogyan kell ezt elképzelni a valóságban, amit felvázolt. Ilyenkor aztán tényleg nem jöhetsz ki rosszul a helyzetből, hiszen csak megkérdezel valamit, sőt, a többiek még szeretni is fognak, hiszen húzod az időt, addig nem mentek tovább az anyaggal. Neked pedig magabiztosságot ad, minél többször hallod a saját hangod.
Jelentkezz az olyan feladatokra önként, ahol a csoport összefogásáról, egy csoportmunka megszervezéséről van szó. Ilyenkor valójában nem kell szerepelned, inkább koordinálni fogsz, de aktívan részt veszel, és egyre természetesebbé válik, hogy cselekvően részese vagy ezeknek a feladatoknak.
Minél több módját keresed az aktivitásnak, annál magabiztosabb leszel. Eleinte persze kényelmetlen lesz, de hamarabb hozzászoksz majd, mint hinnéd. A magabiztosságot, amit itt szerzel, tudod majd kamatoztatni a vizsgán is. Nem biztos, hogy rögtön az első szóbelidre úgy mész be, mint aki a barátjával ül le beszélgetni, de kevésbé fogsz izgulni, mint korábban tetted. Arról nem is beszélve, hogy a tanárok eleve máshogy fognak hozzád állni, ha tudják, te vagy az, aki olyan aktívan részt vesz az órán, annyira bevonódik a tananyagba – jobban fognak ismerni, közvetlenebbül állnak hozzád, és az ő hozzáállásuk is segít majd, hogy lazábban vedd a helyzetet.