Az iskolai feladatok, az elvárások, a saját magaddal szemben támasztott célkitűzések mind stresszt okozhatnak, amit ráadásul csak fokozhat a jelenlegi helyzet bizonytalansága, újszerűsége. A stressz azonban rosszul hat ránk, így igyekeznünk kell megszabadulni tőle. Hogyan küzdd le a tanulással kapcsolatos stresszt? Ehhez adunk néhány tanácsot.

Az iskolai feladatokkal kapcsolatos stressz belőlünk fakad, és mi is tudunk segíteni rajta. Lássuk, mi a legjellemzőbb forrásai.

1. Többet akarsz megcsinálni, mint amire képes vagy

Gyakori probléma, hogy nagyobb elvárásokat támasztunk saját magunkkal szemben, mint aminek a teljesítésére reálisan képesek vagyunk. Ez megnyilvánulhat napi szinten, amikor egy nap alatt több feladattal akarsz végezni, mint ami belefér, vagy általánosabban, amikor minden tárgyból jól akarsz teljesíteni, ami nem mindig megvalósítható, de nem is mindig szükséges.

Ez aztán folyamatosan kudarc érzést eredményez, egyfolytában úgy érzed, hogy megint nem sikerült megcsinálni, amit akartál, megint lemaradásban vagy, ez pedig stresszt okoz. Ezt úgy tudod kiiktatni, ha reális célokat tűzöl ki magad elé. Annyit vállalj, akár egy napra, akár egy tárgyból elért féléves eredményként, amit meg tudsz csinálni. Legyél tisztában a saját határaiddal és ne vállald túl magad. Ez a másik irányba is működik: ha megcsinálod, amit vállalsz, elégedettséggel tölt el és motivációt ad.

2. Túlgondolás és saját magad hibáztatása

Egy másik gyakori stressz forrás, amikor például izgulsz egy vizsga miatt, és ugyan még meg se buktál, de már végiggondoltad a teljes következmény-sort: el kell mennem még egyszer vizsgázni, mi van, ha akkor sem sikerül, és ez a kredit még pont kellene, és az egész félévem elúszik miatta, és milyen módon lehetne megmagyarázni a tanárnak, sehogy, ő nem az a típus, akivel ezt meg lehet beszélni.. Kis túlzással, de biztos ismered ezeket a gondolatmeneteket.

Ahogy azt is, amikor mondjuk egy pont hiányzott volna ahhoz, hogy eggyel jobb jegyet kapj, vagy épp ne bukj meg, és hosszan gondolkodsz azokon a nagyon egyszerű és triviális módokon, ahogy elérhettél volna eggyel több pontot – de ennek a gondolatmenetnek utólag ugyan mi haszna, azon kívül, hogy frusztrál?

A túlgondolás ezen formái bizonytalanságból fakadnak. Mindannyiunkkal előfordul, hogy bizonytalanok vagyunk a saját teljesítményünkkel kapcsolatban, az első lépés ennek elfogadása. A bizonytalanságból fakadó stresszt a legkönnyebben úgy kerülheted el, ha egyrészt tudatosan figyelsz, és felismered, amikor az agyad nekiindul ezeknek a vad gondolatmeneteknek, másrészt pedig ilyenkor tudatosan eltereled a saját figyelmed. Csinálj mást, lépj ki teljesen a tanulásból és keress valami olyan tevékenységet, ami jó érzéssel tölt el.

3. Nem hatékony időbeosztás

A harmadik gyakori stresszforrás egy nagyon gyakorlati dolog: amikor nem készítesz hatékony időbeosztást, nincs kész terved, mikor mire szánsz időt, és csak azt érzed, tornyosulnak előtted a feladatok, neked pedig fogalmas sincs, hogyan fogsz kimászni alóluk.

Ennek a legegyszerűbb a megoldása, feladatlista, határidőnapló, telefonos tervező app, bármi segítségével oszd be az időd és tervezd meg előre, mit mikor fogsz megcsinálni. Már az csökkenti a stresszt, ha egyszerűen leírod, amiket meg kell csinálnod: amíg fejben tartod és emlékezni akarsz rájuk, az plusz terhelést jelent. Amint nagyjából megtervezed, mivel mikor fogsz haladni, máris megkönnyebbülsz, helyet kapott, látszik, hogy belefér az idődbe – és itt visszakanyarodunk az első ponthoz: derüljön ki az is, ha túlvállaltad magad, ilyenkor pedig adj le a feladatokból.