Vannak a könnyebben elsajátítható tananyagok, amiket egyszerűen megjegyzel, már vannak előzetes ismereteid, vagy jól érted, esetleg könnyen lehet körítést keríteni köré. Vannak viszont a nehezebb tananyagok, amik nem mennek olyan egyszerűen a fejünkbe, pedig keményen és részletesen számonkérik rajtunk. Hogyan tanuljuk ezeket?

1. Használj több különböző forrást

Nagyon sokan úgy tanulnak, hogy fogják a könyvet, és olvassák, olvassák, aláhúzzák, és próbálják megjegyezni. Valójában ez a legkevésbé hatékony módja a tanulásnak, mert ez egy passzív tevékenység, nem vonódsz be, nem lépsz interakcióba a tananyaggal – így marad meg belőle a legkevesebb.

Ezt tehát alapesetben is érdemes változatosabbá tenni, nehéz tananyag esetén pedig mindenképp. Sokat segít, ha több különböző forrást használsz, amik különböző médiumok. Tehát miután elolvastad a könyvet, nézz meg kapcsolódó YouTube videókat, hallgass meg podcastokat, keress érdekes info-grafikákat, használd a képkeresőt.

Minél több különböző módon – olvasásban, beszélgetésben, előadásban, képen – jut el hozzád ugyanaz az információ, annál jobban elmélyíted a tudásod. Meglesz az „aha-élmény”, amikor hallod elmondva, amit már olvastál, és megörülsz, hogy igen, erre emlékszel – az új mód pedig elmélyíti, így ezt valóban meg fogod jegyezni.

2. Tanulj úgy, hogy tanítod

A tanulás egyik legjobb módja, ha te magad próbálod elmagyarázni, amit meg akarsz tanulni. Az olvasás passzivitásával szemben ez egy nagyon aktív tevékenység, hiszen folyamatosan gondolkozol közben, igyekszel felidézni a következő információt, vagy ha nem megy, akkor a gondolatmenetből kikövetkeztetni.

Egyrészt hasznos ezt megcsinálni olyan csoporttársaddal, aki hasonló vizsgára készül: ő bele tud kérdezni a trükkös részekbe, és észre is veszi, hogy mit hagytál ki. Utána pedig jó megcsinálni olyannal, aki nem tud semmit arról, amit tanulsz: ő azokat a kérdéseket fogja feltenni, amik az alapokra vonatkoznak, így tehát kiderül, a logika alapjaival tisztában vagy-e.

3. Folyamatosan kérdezd ki magad

Jellemzően akkor szoktunk a kikérdezéssel foglalkozni, amikor végeztünk a tanulással. Sokat segít azonban, ha tanulás közben folyamatosan tesszük. Egyrészt megtöri a monotonitást, felfrissíti az agyunkat, hogy most nem rögzíteni, hanem előhívni kell, másrészt pedig a kikérdezés ismét az az aktív tevékenység, amiről már beszéltünk: így folyamatosan interakcióban lehetsz az anyaggal.

A könyv olvasása közben érdemes néhány oldalanként, fejezetenként fogni egy üres papírt, és vázlatpontokban felírni, hogy mit olvastunk. Nem kijegyzetelni a könyvet, fejből leírni. Aztán visszalapozhatunk, és láthatjuk, mi maradt ki. Ami nehezebben ment, amit nem értettünk, arra vonatkozó kérdést pedig felírhatunk egy másik papírra. Így amikor végzünk egy nagyobb szakasszal, elővehetjük a kérdésekkel teli papírunkat, és megnézhetjük, mit tudunk megválaszolni.

A kulcs mindhárom tipp esetében tehát az interaktivitás: minél inkább gondolkodva, bevonódva tanulsz, annál hatékonyabban megjegyzed az adott információt.