Nagyon sokan már gimiben, de egyetem mellett aztán még többen döntenek úgy, hogy suli mellett diákmunkát vállalnak. Jól jön a saját bevétel, legyen szó a költségek fedezéséről, vagy arról, hogy a saját szórakozásodat már magad fedezd. Most viszont azt mondják, ez még abban is segíthet, hogy jobb jegyeket szerezz.
Aki ugyanis suli mellett dolgozik, egyértelmű, hogy tervezettebben kell tevékenykedjen, jobban beosztja az idejét. Mindenképp tervezést igényel, hogy tudd, melyik feladatra mikor van időd, és már ez a rendszer önmagában hozzásegít, hogy abban az időben fókuszáltabban is foglalkozz a tanulnivalóval.
Teljes munkaidőben dolgozni persze nem előnyös: az mindenképp a tanulás rovására megy. Ebben az esetben a suli már csak egy teljesítendő, valahogy-ússzam-meg projekt lesz, ami viszont nehezíti, hogy igazán jól megtanuld mindazt, amiért az egyetemet végzed.
A diákmunka nagy előnye, hogy szabadon szervezhető, rugalmasan alakítható, így hozzá tudod igazítani az iskolai tevékenységedhez, tusz többet vállalni, amikor lazább a suli, és kevesebbet, amikor sokat kell tanulni. Akik suli mellett dolgoznak, arról számolnak be, hogy sokkal „fegyelmezettebbé” váltak. Minél több a feladat, annál koncentráltabbá válsz.
Több dolgot kell megcsinálnod rövidebb idő alatt, mint korábban, ezért abban az időben nagyon fókuszáltan fogod csinálni. Ez viszont azt is jelenti, hogy elkerülöd azt a halogatós, pótcselekvésekkel tarkított tanulást, amivel egyébként hajlamos lehetsz kitölteni a délutánt. A fókuszált tanulással sokkal intenzívebben is tanulsz, ez pedig eredményességhez vezet.
Mivel tudod, hogy kevés idő áll rendelkezésedre, azt is tudod, hogy nincs idő a halogatásra, és intenzívebben működésbe hozod az agyad, jobban tanulsz, mint egyébként. Ez pedig ahhoz vezet, hogy jobb jegyeket szerzel, mint egyébként. Vigyázni kell persze, hogy ne legyen túl sok a munka: heti 20 óránál több már a tanulás rovására mehet. Egyrészt időd is kevesebb jut tanulni, másrészt fáradtabb is vagy, így ekkor már az ellenkező hatást érheted el.
