A sulira általában panaszkodunk, de azért mind tudjuk, hogy zseniális pillanatai is vannak. Ilyeneket gyűjtöttünk most össze neten megosztott sztorikból, reméljük, ti is jól szórakoztok majd rajta. Akinek van publikus vicces története, várjuk kommentben!

„Egyik nap tartottam a suliba, és a buszon megállapítottam, hogy el fogok késni az óráról.. megint. Már épp kezdtem volna stresszelni, amikor megláttam a tanárt, aki az órát tartja, amint az előttem lévő ülésen a ppt-t készíti, amit majd az órán levetít.”

„Egyszer a tanár 1-est adott a beadandómra, és írt egy e-mailt, hogy menjek be hozzá nap végén az irodába. Egész nap ezen izgultam, bementem, és közölte, hogy átjavítja a jegyet 5-ösre, de nagyon idegesítően viselkedtem a múltkori órán, és vissza akarta adni. Egész félévben gyanakodva néztem ezután.”

„Amikor ezt a képet készítettem, a srác már 15 perce bámulta ennek a brokkolinak a képét. Néha belezoomolt, szerintem minden részének minden pixelét megnézte. A vizsgaidőszak sokat kivesz egyesekből.”

„Általánosban a tanár matek órán egyszercsak megállt, az asztalra csapott, és megkérdezte, hogy „láttatok már valaha terhes madarat?”, senki nem tudta, hogy erre mit kellene mondani, végül elhangzott egy nem, mire mondta, hogy „mert nem léteznek!”, mi pedig továbbra is csak néztünk, hogy jó, de mi köze ennek a matekhoz?”

„Egyik órán beszólogattak a többiek, mire az egyik osztálytársam szólt, hogy „hagyjátok már békén”, nekem pedig mondta, hogy üljek át mellé. Mondtam, hogy köszi, odaültem, mire elkezdte magyarázni, hogy akar valami különlegeset mutatni és elővette a táskáját és kivett belőle egy tengerimalacot.” Így bízz a segítségben..

„Jelentkeztem egy iskolai színdarabba, ahol egy orosz akcentussal beszélő karaktert kellett eljátszani. Elég jól ment, megkaptam a szerepet, és a tanár utána megkérdezte, honnan tudom ilyen élethűen utánozni az orosz akcentust. Nem tudtam, hogy hogyan mondjam el neki, hogy annyit utánoztam Csekovot a Star Trekből mikor otthon egyedül néztem, hogy rám ragadt. Most iskolai színészi díjra jelöltek emiatt.”

„Egyik matek órán a tanár már nagyon dühös volt ránk, mert senki nem csinált semmit, és elkezdett kiabálni, hogy már abban se biztos, hogy tudjuk, mennyi 2 + 2, és megszólította az előttem ülő osztálytársamat, hogy tessék, mennyi 2 + 2, ő meg egyáltalán nem figyelt, teljesen máshol járt, és súgtam neki, hogy 7, mire bemondta, hogy hét. Szerintem még soha nem nevettem annyira.”

„Egyik osztálytársam órán épp valamit nagyon magyarázott valakinek, és illusztráció gyanánt felfelé rúgott egyet, de lerepült a cipője és hatalmas csattanással a plafonnak ütődött, még le is potyogott egy kis vakolat. A tanár dühösen fordult meg és kérdezte, hogy ki volt az, ránézett az osztálytársamra, aki közölte, hogy „ez nem az én cipőm” miközben ott ült fél pár cipőben.”

„Dolgozatot írtunk, és hátranéztem, hogy a többieknek mennyire megy, mire ezt láttam: