3 tipp, amikor nagyon sokat segít a kikérdező kártya

Szerző: Diákszemmel

Sokan emlegetik a kikérdező kártyák használatát tanulás során, de talán te is érezted már úgy: több idő elkészíteni, mint amennyi haszna van. Mondunk néhány területet, ahol viszont gyorsan el tudod készíteni, nagyon hatékony a használata, és adunk pár tippet, mire kell figyelni.

Sok cikkben beszéltünk már mi is róla, hogy a passzív “olvasom és remélem megjegyzem” típusú tanulásnál sokkal hatékonyabb minden olyan módszer, amivel valahogy interaktívvá teszed a tanulás folyamatát. A kikérdező kártya például remek módszer, hogy meggyőződj, emlékszel-e arra, amit próbáltál megtanulni. Sokszor azonban az a baj vele, hogy nincs annyi idő a vizsgára készülés során, hogy még kikérdező kártyákat is használj. Mikor lehet nagyon hasznos?

1. Definíciók

Amikor valami olyat tanulsz, ahol pontosan kell tudnod egyes fogalmak definícióját, ott nagyon sokat segíthet a memorizálásban a kikérdező kártya. Ha ezek a definíciók ráadásul elérhetőek digitális formában, akkor nagyon gyorsan el is készítheted a kártyákat, ha a Wordbe beillesztesz egy táblázatot, minden cellába bemásolsz egy definíciót. Kinyomtatod a lapot, szétvágod a cellák mentén, és a definíció hátuljára ráírod a fogalmat. Utána már csak húzogatod ki a fogalmakat, és ellenőrizheted, melyik megy jól.

2. Nevek, ok-okozatok

Minden olyan rövid kérdés-válasz esetében is hasznos, ahol egy név, egy tény, egy mondat a válasz. Ki volt egy adott mű szerzője? Mi volt egy történelmi konfliktus kiváltó oka? Ilyen esetben jó, ha előre elkészítesz üres kártyákat, és miközben olvasod a tananyagot, gyorsan felírod a kérdés-válaszokat – semmiképp ne utólag fogj neki. Azzal is gyorsítod, hogy nem kell visszakeresni, miből is akartál kikérdező kártyát csinálni.

3. Dátumok

Ez nem csak töriseknek hasznos, nagyon sok területen lehet szükséged egy évszám vagy egy kronológia ismeretére. Ilyenkor szintén nagyon hasznos a kikérdező kártya, mert nincs is más módja, hogy leteszteld, emlékszel-e: ha visszalapozol a könyvben, rögtön ott lesz előtted a megoldás is. Évszámok esetében is tehát már az olvasás során készítsd el a kártyát, egyik oldalára az esemény, másik oldalára az évszám, és az eseménnyel felülre tedd le a kártyát. Amikor az ismétléshez érsz, elkezded húzogatni a kártyákat, és máris leellenőrizheted, mire emlékszel.

Tippek a használat során

  • Tedd félre azokat a kártyákat, amik már jól mennek, ne ismételgesd, amire már látszólag jól emlékszel. Szűkítsd a kört azokra, amik kevésbé mennek.
  • A végén azért nézd át újra az elsőre félretett kupacot: ami frissiben nagyon jól ment, arra emlékszel még?
  • Ez nem gyakorlati tipp, hanem érv a kikérdező kártya mellett: ne keverd össze a felismerést a felidézéssel. Attól, hogy ismétlés során a könyvben nézve meglátva a választ úgy érzed, tudod is, nem biztos, hogy valóban fel tudnád idézni.
  • Olvasd fel hangosan, ami a kártyán van: ha el is hangzik, az egy plusz inger, ami segít elmélyíteni a tudást
  • Kérj meg valakit, hogy kérdezzen ki: az is egy más helyzet, amikor valaki más teszi fel a kérdést. Ráadásul az asszociációk nagyon erősek tudnak lenni, lehet hogy azért emlékszel egy válaszra, mert tudod, hogy aminek úgy elszakadt a sarka, arra ez és ez van írva, de ha már nem látod, hogy ez az elszakadt kártya, nem megy a felidézés
  • Ha van rá időd, akkor fordítsd meg a kártyákat, és kérdezd ki magad úgy is: adott egy évszám: mi volt ekkor? Adott egy definíció: mi a fogalom? A fordított módszer is hozhat érdekes felfedezéseket.

A kikéredző kártyák tehát nagyon jól segítenek adatok, tényleg megjegyzésében, és ilyen esetben az az előnyük is megvan, hogy gyorsan elkészíthetők. Persze olyan tárgyból és olyan vizsgára érdemes használni őket, ahol nem a komplex összefüggéseket kérik számon, hanem karikázós vagy rövid válaszos vizsga van. Nagyon jól tesztelheted velük a tudásod, vizsga előtt is gyors ismétlést tesznek lehetővé.

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel