És te hogy kötöttél ki abban a munkában / karriernél, amit csinálsz?

Szerző: Diákszemmel

Megkérdezték egy cikkben az olvasókat, ki hogyan került arra a munkahelyre, ahol van, vagy éppen miért választotta azt a karriert, aminek végül elkezdett tanulni. Az emberek válaszoltak – ha te is épp azon gondolkodsz, mivel is fogsz majd foglalkozni, érdekes lehet, kinél hogy volt ez.

“Gyerekkoromban apukámmal közösen néztünk mindig egy ház-felújítós TV-műsort. Építész lettem, és imádom”

“Pszichológus lettem, ami néha nagyon hálás munka, máskor nem éppen. Azért választottam ezt, mert annak idején nekem sokat segített a saját pszichológusom, és mert nagyon izgalmasnak találom, hogy miért viselkednek emberek úgy, ahogy.”

“Gimiben fizikára mentem a fiúk miatt. Végül megszerettem a fizikát, a fiúkat kevésbé.”

“Kommunikációval és reklámmal foglalkozom. Színháztudományt szerettem volna tanulni, de tudtam, hogy abból nem tudok megélni, a kommunikáció tűnt a következő legjobb dolognak.”

“Fogorvos vagyok. Gyerekkoromban rettegtem a fogászattól egészen addig, amíg egy fogorvos oda nem figyelt arra, hogy megnyugtasson. Onnantól kezdve érdekessé vált számomra minden, amit csinálnak.”

“Még mindig ott dolgozom, ahol gimi után elkezdtem. Jelentkeztem gyakorlatilag mindenhova, de senki nem vett fel, mert nem volt munkatapasztalatom. Mindannyian ismerjük az ellentmondást, hogyan szerezzek tapasztalatot, ha annak hiánya miatt nem vesznek fel sehova. Úgyhogy az egyik interjún elmondtam: tudom, hogy nincs tapasztalatom, de keményen tudok dolgozni és elvégzem, amit mondanak, gyorsan tanulok. Azért nincs tapasztalatom, mert nem tudok szerezni, amíg senki nem alkalmaz. Ott rögtön fel is vettek.”

Mi ebből a tanulság? A gyerekkori élmények visszamenőleg inkább tűnnek belemagyarázásnak, nem azért lesz nyilván építész valaki, mert ilyen műsorokat nézett. Inkább fordítva, valószínűleg eleve megvolt az érzék, és ez valamilyen módon megnyilvánult hobbiban is.

Ebből viszont az következik, hogy gyerekkorban is megjelenik már az érdeklődésünkben az, amihez érzékünk van, úgyhogy nyugodtan hallgass az ösztöneidre, és kövesd, amit izgalmasnak találsz!

Hozzászólások

Szerző: Diákszemmel