A tanulással kapcsolatban sok mindent bemagyarázunk magunknak, amit aztán tényként kezelünk, és kifogásként használunk. Mielőtt nagyon beleéled magad, érdemes átgondolni ezeket a standard előítéleteket.

1. „Ahhoz, hogy jó jegyeket szerezzek, a vizsgák előtt minden nap késő estig kell tanulni”

A jó jegyeket extrém erőfeszítéshez kötjük, ami azt jelenti, egész nap a könyv felett kell ülni. Sőt, legalábbis ott kell elaludni. Miután ezt megmagyarázzuk magunknak, máris megvan a felmentés és a felelősség hárítása. Én ezt nem vagyok hajlandó megcsinálni, nekem ennyit nem ér – és máris csak felületesen tanulunk, mert a jó jegy lehetőségét el is vetettük.

Pedig sokkal többet érünk okos tanulással, mint késő éjszakába nyúlóval. Sőt, a megfelelő pihenés is fontos az eredményes tanulás szempontjából. Tehát, ha nem kezdtél el időben készülni és az utolsó pillanatra maradt a tanulás, akkor is bátran célozz be jó eredményt.

Szánj időt a tanulási időbeosztás megtervezésére, nézd át előre a teljes tananyagot, hogy be tudd osztani, mikor mivel foglalkozol. Tarts rendszeresen szüneteket, hogy friss maradj. Nyilván nem fogsz olyan mély tudásra szert tenni, mint aki háromszor annyi ideig készült, de szerezhetsz jó jegyet.

2. „Újra és újra át kell olvasni a tankönyvet”

Általános elgondolás, hogy ahhoz, hogy igazán jól megtanuld a tananyagot, újra és újra át kell olvasnod a könyvet. Amire nem emlékszel, azt még egyszer. Miközben a könyv szövege nehéz, és az egész folyamat rendkívül időigényes.

Az ideális tanulás egyáltalán nem erről szól. Ha jól csinálod, már az első olvasás alkalmával elkészíted azokat a kiemeléseket, jegyzeteket, aminek segítségével a tanulás már csak a kulcsmondatok rögzítéséről szól.

Fontos az értő olvasás, ezért is kell szüneteket tartanod, hogy be tudd fogadni az okfejtéseket, amiket olvasol. De ha egyszer a magyarázatot megértetted, akkor rögzíteni már „csak” a fogalmakat, definíciókat, adatokat kell.

3. „Minden szabadidőmben tanulnom kell majd”

Ami miatt a legtöbben fázunk a tanulástól és halogatjuk, az a koncepció, hogy ha egyszer jön a vizsgaidőszak, akkor nem lesz semmi szabadidőnk, csak a tanulás. Ez nem egy kellemes felállás, emiatt pedig ellenérzésekkel viseltetünk már az egész vizsgaidőszakkal szemben. Az ellenérzés pedig a halogatáshoz vezet.

Ha előre eldöntöd, és ragaszkodsz is hozzá, hogy lesznek szabad délutánjaid, vagy minden nap legalább 2 óra, amikor azt csinálsz, amit akarsz, meg tudja változtatni a hozzáállásod, és ezzel pedig az eredményességed is.

Ha tudod, hogy csak 6-ig kell kibírni, és utána adsz magadnak két óra szabadidőt, vagy 11-kor mindenképp befejezed, hogy kicsit ki is tudj kapcsolni, és aludni is legyen időd, az jó érzéssel tölt el, és máris máshogy állsz ahhoz az időszakhoz, amikor valóban a feladataid csinálod.