Amikor elkezdesz az első munkahelyeden dolgozni, a munkaadód szemében nagy előnyöd, hogy pályakezdő fizetést kérsz. A tapasztalatod és a gyakorlatod gyorsan gyarapszik, egyre több mindent meg tudsz csinálni, de a fizetésed csak nem emelkedik. Ezt a helyzetet nevezik „quiet promotion”-nek – így ismerd fel és ezt tedd ilyen helyzetben.

Az első állásinterjún megszerzett munka semelyik későbbi állásodhoz nem hasonlítható – sok szempontból sem. Az is a sajátosságai közé tartozik, hogy még nem igazán tudod felmérni sem a jellemző fizetéseket, és tudod azt is, hogy tapasztalat hiánya mellett te eleinte elsősorban tanulni fogsz itt. Neked nagyon hasznos az első munkád, mert rengeteg mindent megtanulsz itt, de a munkaadód is örül annak, hogy pályakezdő fizetéssel végzel el rengeteg feladatot.

Az első munkádban tanulsz azonban a leggyorsabban a legtöbbet, és rövid időn belül egyre több mindent látsz át, önállóan meg tudsz oldani, saját ötleteid is lesznek. Ennek megfelelően egyre több feladatot kapsz: egyre kreatívabb kihívásokat növekvő felelősséggel. Ennek eleinte örülsz, mert élvezed amit csinálsz. De aztán hamar rájössz, hogy a fizetésed még mindig belépőszintű, és nem tűnik úgy, mintha nagyon változtatni akarnának rajta.

Az eredeti elvárásokhoz képest érkező plusz feladatokat „tanulási lehetőségnek” csomagolva adják át neked. Ha nem figyelsz oda és emelsz szót ez ellen, akkor eljuthatsz a „quiet promotion”-nek nevezett jelenséghez: amikor a feladataid alapján már előléptettek egy más munkakörbe, csak éppen ezt nem nevesítették, és ami még fontosabb, nem látszik meg a fizetéseden.

Gyakori lépés ilyenkor a munkahelyváltás, hiszen valamennyi tapasztalattal a hátad mögött már egészen más feltételeket tudsz tárgyalni. De mi a helyzet, ha maradni szeretnél? Ha észreveszed, hogy valószínűleg illik rád a „quiet promotion” jelenség leírása, kezdd el összeírni az eseteket, amikor a munkaköri leírásodban szereplőnél komplexebb feladatokat kértek tőled. Amikor majd bemész formális előléptetést kérni, egy konkrét lista sokat segíthet.

Ne legyen lelkifurdalásod, ha elvállalod a plusz feladatokat, de otthon utána gondold végig, hogy mi lehetett mögötte. Könnyen lehet, hogy a főnököd nem tudatosan csinálja, csak érzi, hogy egyre több mindent rád tud bízni, és örül, hogy meg tudja osztani a terheket. Az is elképzelhető persze, hogy teljesen tudatosan csinálják – azért jó, ha gondolkodsz rajta, mert ettől függően alakíthatod a hozzáállásod.

Ha rájössz, hogy ahol dolgozol, az egy olyan cég, amelyik tudatosan zsákmányolja ki az alkalmazottakat és igyekszik kicsikarni a legtöbb munkát a legkevesebb pénzért, akkor valóban jobb váltani. Ha viszont nem erről van szó, akkor a listáddal a kezedben a főnököd elé állhatsz, és felvázolhatod neki, hogy miért érzed úgy, hogy bővült a munkaköri leírásod, és fizetésemelést érdemelsz.

Ha úgy érzed, még nem állsz készen ilyet követelni, akkor döntsd el, hogy számodra a mi a legjobb. Egyrészt választhatod azt, hogy elvállalod a nagyobb feladatokat, mert valóban fejlődési lehetőségnek érzed. Ilyenkor viszont oda kell figyelni, hogy ne ragadj benne túl soká: ha már régóta sokkal többet csinálsz, mint a feladatköröd, de nem kaptál érte plusz pénzt, akkor nem is nagyon fogják akarni megadni.

Másrészt dönthetsz úgy, hogy nemet mondasz ezekre a feladatokra. Ilyenkor a legjobb megoldás szintén a kis listáddal felkeresni a főnököd, elmondani neki, hogy mik voltak azok, amik szerinted nem tartoznak a te feladatkörödbe, és szeretnéd, ha nem bíznának rád többet, mint amiről a megállapodás szól. Még meg is lephet, és ajánlhat magától is magasabb fizetést.