Ha ezt a cikket megtalálod, akkor valószínűleg azt érzed, hogy elborítottak a feladatok, és nem tudod, hogy csinálj meg mindent, amit elvárnak tőled.
Az ilyen helyzetekre nincsenek varázstrükkök, van viszont egy logikus lépéssor, amin végigmehetsz.
A nulladik fokozat viszont az, hogy megállapítsd: valójában csak sokat halogatsz és pótcselekszel, ezek miatt vagy csúszásban, vagy tényleg túl sok dolgod van? Ha valójában az első igaz, akkor azzal kell foglalkoznod, hogyan tudod jobban beosztani az időd és elkerülni a halogatást.
Ha azonban arról van szó, hogy tényleg túl sok feladat áll előtted, akkor két lehetőséged van: vagy bizonyos dolgokat nem csinálsz meg a feladatlistádról, vagy átmenetileg félbehagysz bizonyos dolgokat, hogy csak a feladatlistádra fókuszálhass.
Ahogy mondtuk, nincsen varázstrükkök: ha több feladatod van, mint amennyi idő rendelkezésedre áll a határidőkig, a teret görbíteni sajnos nem tudod.
Az első lépés, amit érdemes megcsinálni, hogy készítesz egy listát a feladatokról, és azt is melléírod, hogy azt reálisan mennyi idő megcsinálni. Ezen a ponton még ne azt számolgasd, hogy mennyi idő jut rá, azt vedd, hogy mennyi idő kellene.
Ezek után fogj egy naptárat, és nézd meg, mennyi időt tudsz ezekre a feladatokra szánni a határidőig. Ez alatt azt értem, hogy jelöld be, amikor suliban leszel, vagy más elfoglaltságod van. Kiesik, amikor alszol, és ehhez vedd azt is hozzá, hogy lefekvés előtt érdemes legalább egy órát kikapcsolódni.
Most már egy színnel be tudod jelölni azokat az időszakokat, amikor a feladatokkal tudsz foglalkozni, és jöhet a matek: össze kell adni, mennyi óra is áll rendelkezésedre az egyes határidőkig. Ezt pedig vesd össze a feladatlistádban az egyes tennivalók mellé rendelt ráfordítandó órával.
Ha jól érezted, és valóban túl sok a feladat, akkor utóbbi magasabb óraszámot fog kiadni, mint az előbbi. Itt jön a priorizálás és a szervezés.
A lehetséges megoldások:
- valamelyik feladat esetében későbbre tenni a határidőt: plusz időt kérni a tanártól, későbbre tenni egy vizsgát
- megnézni, hogy van-e olyan feladat, amit teljes egészében ki tudsz-e hagyni
- az egyéb elfoglaltságaid közül lemondani, amit le lehet
- átnézni az egyes feladatokat: priorizálni, hogy melyik a legfontosabb, és melyik kevésbé fontos. A kevésbé fontosak esetében átgondolni, hogy mi az a minimum energiaráfordítás, amivel már teljesíteni tudod – ha nem is olyan szinten, mint eredetileg tervezted.
Lássuk, mi az, amit érdemes elkerülnöd ilyen helyzetben:
- kihagyni a fenti lépéseket, és egyszerűen haladni előre – sejtve, hogy a végén meg fogsz csúszni a határidőkkel, stresszes leszel, kapkodsz, és olyan feladatra hagysz kevés időt, ami fontos lenne
- az alvásidőből venni el: ha kialvatlan és fáradt vagy, csak lassabban haladsz, tehát igazából nem nyersz időt azzal, amit a pihenéstől veszel el
- lefagyni és nem csinálni semmit – sokszor a tanácstalanság vezet pótcselekvésekhez és halogatáshoz. Ha nem készítesz tervet, csak nyomaszt, hogy túl sok a feladat, hozzá se kezdesz, mert nem tudod, hogy
Ha túl sok feladatod van, a legjobb eredményt úgy érheted el, ha pontos tervet készítesz, és előre látod, hogy mit fogsz tudni alaposan megcsinálni, és mire jut most kevesebb idő, mint szeretnéd. Így nem fogsz csalódni egy rosszabb jegy miatt sem, hiszen előre tudod, hogy ebbe most ennyi fért bele. Ráadásul sok szorongástól is megkíméled magad, ami mindenképp kellemes érzés.