Előfordul olyan helyzet, amikor úgy jelentkezel egy munkára, hogy valójában képzettebb vagy, mint amit az a pozíció megkíván. Ez lehet amiatt, hogy szeretnél az adott cégnél dolgozni, és hajlandó vagy egy kisebb pozíciót is elvállalni, csak hogy egyáltalán bekerülj. Vagy éppen nem találsz munkát, pedig szükséged lenne rá, így elvállalsz kisebbet is.

A karrierjüket tudatosan tervezők igyekeznek megvalósítani egy olyan útvonalat, ahol elkezdenek diákmunkában vagy gyakornokként egy cégnél dolgozni, és vagy helyben, vagy egy másik munkahelyre váltva egyre feljebb lépkednek. A folyamatos tapasztalatszerzés lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb felelősséggel járó pozíciókat vállalj el, és persze ezzel a fizetés is emelkedik.

A karrierlétra azonban nem minden esetben létra, számos tényező szerepet játszhat abban, hogy nem tudod megvalósítani a hagyományos, folyamatosan felfelé lépkedő építkezést. Az egyik ilyen eset, amikor lehetőség nyílik egy olyan cégnél, ahova te nagyon szeretnél bekerülni – viszont egy olyan pozícióban, ami neked visszalépés lenne. A másik eset, amikor hiába van már tapasztalatod, nem találsz munkát, pedig szükséged lenne a fizetésre – és ilyenkor adódik egy kezdőbbnek számító pozíció.

Mivel a visszalépés evidens, hogy nem vágyott útvonalad, ilyenkor a jelentkezés során nehézséget okoz, hogy legitim módon megindokold, legyen egy kész válaszod, miért is szeretnéd ezt a munkát. Erre azért van szükség, mert ha a munkaadó csak azt látja, hogy visszalépsz, talán nem téged választ, mert tart tőle, hogy továbbállsz az első lehetőségnél.

Miért nehéz jelentkezni egy munkára, ha túlképzett vagy?

A munkaadók amiatt sem örülnek, mert tudják, hogy magasabb fizetést vársz majd, mint egy kezdőbb szinten lévő jelentkező. Vagy ha el is fogadod az alacsonyabb felajánlott bért, hamarosan emelést kérsz majd.

Ráadásul tudják, hogy ha olyan feladatot kell ellátnod, aminél sokkal összetettebbre is képes lennél, unatkozni kezdesz, vagy elégedetlen leszel a kihívás hiányával.

Hogyan jelentkezz egy munkára, ha túlképzett vagy?

1. Az önéletrajz személyre szabása

Az önéletrajzod minden jelentkezés esetében érdemes az éppen megpályázott pozícióhoz igazítani, különösen így van ez, ha túlképzettnek tűnhetsz. Lehet, hogy a magasabb szintű tapasztalatod egy olyan munkából származik, ahol máshol volt a fókusz. Az ott megszerzett tudásod az aktuális területen nem is feltétlenül releváns.

Helyezd a hangsúlyt azokra a szempontokra, amik a most megpályázott munkakör szempontjából érdekesek, és lehet, hogy mindjárt nem is fogsz túlképzettnek tűnni. Engedd el a késztetést, hogy minden érdemed felsorold, mert most nem biztos, hogy ez visz előre.

2. Írj motivációs levelet

Nagy kérdés, hogy a munkaadók elolvassák-e a motivációs leveleket, de túlképzettség esetén mindenképp fontos lehet. Lehet, hogy épp azért olvassa el a tiéd, mert meglátja az önéletrajzod, és kíváncsi, miért jelentkeztél erre a munkára.

A motivációs levélben érdemes úgy megfogalmazni a szándékod, hogy ne tűnjön magyarázkodásnak, viszont fogalmazd meg logikusan, miért érdekes számodra ez a konkrét pozíció, vagy éppen a cég. Ha az utóbbi a fő vonzerőd, és kiderül, hogy tényleg tudsz dolgokat a cégről, az még külön előnyt is jelenthet.

3. Készülj válaszokkal

Ha eljutsz az állásinterjúig, készülj válaszokkal a túlképzettségedre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy nagyon egyenesen megkapod majd a kérdést: számodra visszalépés ez a pozíció, miért akarsz itt dolgozni? Nagyon fontos, hogy ne bizonytalanodj el, és itt se magyarázkodj. Ha felépítesz egy logikus érvelést saját magad számára, és annak jegyében válaszolsz, akkor a munkaadó számára is indokolttá teheted az érdeklődésed.

Fontos, hogy stratégiai szemmel gondolkodj. A cég számára is jó befektetés lehet, ha olyan jelentkezőt vesznek fel, aki túlképzett, hiszen akkor nagyobb tudással rendelkezik, és elősegítheti a cég fejlődését. Ha ezt a szemléletet át tudod adni a leendő munkaadódnak, akkor vonzó jelöltté válhatsz.