A legtöbb esetben tudod, hogy éppen halogatod, amit meg kellene csinálnod. Tudod, hogy meg kellene tanulnod, el kellene készítened valamit, de nincs hozzá kedved, és amit csinálsz, az pótcselekvés. A helyzet akkor lesz trükkös, amikor azt gondolod magadról, hogy épp aktívan haladsz, dolgozol – pedig nem. Hogyan hagyd abba a halogatást, amikor észre sem veszed, hogy halogatsz?
Akkor halogatod a feladatot úgy, hogy nem is tudod, hogy pótcselekvést végzel, amikor úgy látszik, és úgy is érződik, mintha a dolgod csinálnád – de nem haladsz valójában a feladattal. Ilyenkor el vagy foglalva az adott feladattal, körülvesznek a könyveid és jegyzeteid, de valójában valami olyannal szöszölsz, aminek semmi jelentősége.
Ennek legtipikusabb példái, amikor prezentációt kell készítened, és a betűtípust vagy a slide sablonját válogatod több mint egy fél órája, a kikérdezőkártyákat színezgeted, szövegkiemelőzöd, mert megmagyarázod magadnak, hogy ez majd jobban segít a tanulásban, hozzáolvasol a neten olyasmit, amire tudod, hogy nem lesz szükséged, vagy bőven ráérne később, miután már legalább elkezdted ténylegesen megírni/megtanulni.
Ismerős példák? Ilyenkor a következő lépéseken menj végig:
1. Nézz szembe a valósággal
Ismerd el saját magad számára, hogy mit csinálsz. Ahhoz, hogy túl tudj lépni a halogatásnak ezen a formáján, az első lépés, hogy saját magadnak megfogalmazd, most valójában nem az érdemi részét végzed a feladatnak. Még el is lehet szórakozni egy órát azzal, hogy design adsz a prezentációdnak – de legyél tisztában vele, hogy ez nem az érdemi munka.
2. Tudd meg, hogy mit nem értesz
Akkor halogatunk a leginkább, amikor nem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá egy feladathoz. A prezentációdat formázgatod, mert igazából nem tudod, hogyan is kellene felépíteni a tartalmát. További, már valószínűleg felesleges forrásokat olvasol hozzá a beadandódhoz, mert nem tudod, hogyan is kezdj neki a megírásnak. Minél hamarabb fogalmazd meg magadnak, mi az elakadás oka, hogy meg tudd oldani.
3. Bontsd le lépésekre
A fentiekhez kapcsolódik, hogy egy feladat sokszor azért tűnik túl bonyolultnak, azért vagy tanácstalan, hogyan is kezdj hozzá, mert egyben nézed az egészet, és nem találsz rajta kapaszkodót. Bontsd le lépésekre az előtted álló feladatot: először írok egy vázlatot, utána minden vázlatponthoz gondolatokat gyűjtök, utána ezekhez forrásokat rendelek, utána megírom az első fejezetet.. és így tovább. Az alfeladatok sokkal világosabbak, így hozzá tudsz kezdeni, mert pontosan tudod, mit kell csinálnod.
4. Hagyd a szöszölést a végére
Általános szabályként határozd el, hogy a szöszölést mindig a végére hagyod. Akkor formázd meg a prezentációd, amikor már kész. Akkor olvass még hozzá, amikor már megírtad a beadandód – és úgy érzed, még kevés karakter, és plusz forrásokkal kiegészíthetnéd. Ha ezt eldöntöd, akkor sokkal hamarabb észre fogod venni magad, ha a szöszölést halogatásra használod.
Arról már sokszor írtunk, hogy a halogatás leküzdésének egyik legfontosabb lépése, hogy megértsd, mi az az elakadás, ami miatt nem tudod, mit kellene csinálni, és helyette elcsábítanak a pótcselekvések. Amikor olyan, látszólag a feladathoz kapcsolódó dolgokat csinálsz, amikkel valójában nem haladsz érdemben, akkor előbb az a fontos, hogy azt vedd észre, éppen halogatsz, és utána jöhet a megoldás.