A tanulás során sokszor azért hagysz mindent az utolsó pillanatra, mert úgy érzed: amit túl korán tanulsz meg, azt a vizsgára elfelejted. A megfelelő tanulási módszer azonban segíthet, hogy az új információk ne vesszenek el rövid időn belül. Ebbinghaus, a híres német pszichológus az 1880-as években vizsgálta az emberi memória működését, és megalkotta az emlékezési görbét. Ez az elmélet azt mutatja be, hogy az új információk milyen gyorsan halványulnak el az emlékezetünkből, ha nem ismételjük meg őket tudatosan.
Mi az emlékezési görbe?
Az emlékezési görbe azt szemlélteti, hogy az idő múlásával milyen ütemben felejtjük el a megtanult információkat. Az Ebbinghaus-féle kutatás kimutatta, hogy egy óra elteltével az újonnan tanult anyag nagyjából fele feledésbe merül, és ha nem történik ismétlés, néhány nap vagy hét után már csak töredéke marad meg. A felejtési folyamatot több tényező is befolyásolja:
- a tananyag összetettsége – minél bonyolultabb a tanult anyag, annál gyorsabban elfelejtjük
- az előzetes tudás – ha már rendelkezel hasonló ismeretekkel, könnyebben megőrzöd az új információkat
- az ismétlés módja és gyakorisága – rendszeres gyakorlással és ismétléssel az emlékezési görbe ellaposítható, és az információ hosszú távon megőrizhető.
Hogyan alkalmazhatod az emlékezési görbét a tanulásban?
Az emlékezési görbe ismerete lehetőséget ad arra, hogy hatékonyabb tanulási stratégiát alakíts ki. Az egyik leghatékonyabb módszer a tervezett ismétlés és a visszahívási gyakorlatok alkalmazása.
1. Tervezett ismétlés (spaced repetition)
Ahelyett, hogy egy nap alatt próbálnád memorizálni az anyagot, érdemes több napra vagy hétre elosztani. De nem csak elosztani kell, az is nagyon fontos, hogy időről időre ismételjünk: újra átnézzük, amit már egyszer megtanultunk. Ez azért működik hatékonyan, mert az agyunk hosszú távú memóriája a többszöri előhívásra és megerősítésre épül, nem pedig a rövid távú, egyszeri ismétlésre. Ha rendszeresen visszatérünk az adott tananyaghoz, az agyunk minden egyes ismétlés során erősebb kapcsolódásokat hoz létre, ami megkönnyíti az információ hosszú távú rögzítését.
Ha időben elosztjuk a tanulást, nagyobb eséllyel kerülhetjük el, hoy elfelejtsük az egészet. Ez lehetővé teszi azt is, hogy mélyebben megértsük a tanultakat. Csökkenti a tanulási terhelést, hiszen kisebb részekben dolgozzuk fel az információt, ami kevésbé megterhelő és hatékonyabb módszer lehet a vizsgákra való felkészülés során is. Az optimális ismétlési intervallumok::
- Az első ismétlés: néhány órával a tanulás után
- Második ismétlés: 1-2 nappal később
- Harmadik ismétlés: egy hét múlva
- Negyedik ismétlés: egy hónap múlva
Ez a módszer hosszú távon segít az információ beépítésében, ha időről időre visszatérsz a tananyaghoz, az a tudásod részévé válik.
2. Aktív visszahívás (active recall)
Ahelyett, hogy csak újraolvasnád az anyagot, próbáld meg aktívan felidézni az információkat. Az aktív visszahívás során az agyunk arra kényszerül, hogy előhívja a már megtanult információkat, ami megerősíti az egyes információk kapcsolódását. Ez a módszer hatékonyabb, mint a passzív újraolvasás, mert aktiválja az agyi ideghálózatokat. Gondolj csak a gyakorlati párhuzamokra: ha nézel valakit, amint megcsinál valamit, talán megérted a mozdulatokat, de egy nappal később nem biztos, hogy fel tudod idézni. Ha te is megcsinálod, sőt, gyakorlod egy kicsit, akkor később is képes leszel megcsinálni a mozdulatsort.
Az aktív felidézésen keresztül ráadásul sokkal inkább megérted, amit olvasol, ami szintén segíti a hosszú távú „megtartást”, hiszen az információ mélyebb feldolgozását eredményezi. Segít azonosítani azokat a területeket, ahol még hiányosságok vannak, így célzottabb ismétlést tesz lehetővé. Ez történhet:
- Kérdések megválaszolásával (pl. magadnak vagy tanulótársaknak teszel fel kérdéseket)
- Kikérdező kártyák használatával
- Rövid vázlatok emlékezetből
3. Kombináld más tanulási technikákkal
Az emlékezési görbe működésének saját előnyödre fordítása még eredményesebb lehet, ha közben az alkalmazott tanulási technikákra is odafigyelsz. Járj utána, te milyen tanulói típus vagy, találd meg, neked melyik tanulási módszerek működnek a legjobban, és azok alkalmazása mellett valósítsd meg azt, hogy nem hanyagolod el az ismétlést.
Ne tanulj hosszú órákon keresztül egyhuzamban, inkább több rövidebb szakaszokban foglalkozz a tanulnivalóval. Ha valamit el tudsz magyarázni másoknak, az segít mélyebben megérteni és jobban megjegyezni az anyagot. Kösd össze a tanultakat más ismeretekkel, hogy jobban rögzüljön az emlékezetedben.
Ebbinghaus kutatásai bebizonyították, hogy az emberi memória hajlamos gyorsan felejteni, de megfelelő stratégiákkal jelentősen növelhetjük az információ megőrzésének hatékonyságát. Ha tudatosan alkalmazod ezeket a módszereket, hatékonyabb teheted a tanulásra szánt időt, és hosszú távon is magabiztosan használhatod az elsajátított tudást.
