„Oké, hogy megszerezem ezt a diplomát, de közben ki vagyok én?”
Ez a kérdés nem szerepel az egyetemi tanrendben, pedig talán fontosabb, mint bármelyik vizsga. Az egyetemen sok mindenről tanulunk, de arról nem, hogyan ismerjük meg önmagunkat. Pedig az érzelmi érettség legalább annyira meghatározza a jövődet, mint egy diplomamunka.

Az önreflexió szerepe a lelki egészségben és döntéshozatalban

A mi generációnk egyszerre van túlterhelve információval és lehetőségekkel. Folyamatosan döntéseket kell hoznunk: milyen szakirányt válasszak? Mihez kezdjek, ha végeztem? Maradjak ebben a kapcsolatban? Próbáljam meg újra vagy engedjem el?

Ezekre a kérdésekre nem lehet külső válaszokat keresni, belül kell őket megtalálni. Ehhez viszont elengedhetetlen az önreflexió, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, mit érzünk, miért úgy reagálunk valamire, mik a határaink, és mitől érezzük magunkat valóban jól.

Mit jelent valójában az érzelmi érettség?

Az érzelmi érettség azt jelenti, hogy tudod, mit kezdj az olyan érzésekkel, amikor szomorú, bizonytalan vagy dühös vagy. Néhány jele annak, hogy jó úton jársz:

• Ha reagáltál valahogy egy helyzetben, utólag gondolkodsz a reakcióidon.
• Képes vagy nemet mondani, ha valami nem szolgál téged.
• Meg tudod fogalmazni az érzéseidet.
• Nem másokhoz méred magad, a teljesítményed, hanem saját belső mércédhez.

És ami fontos: ezek nem veleszületett adottságok, hanem tanulható készségek.

Hogyan fejlődhetsz önismeretben?

1. Figyelj magadra

Elemezd a saját viselkedésed, reakcióid. Kérdezd meg magadtól: „Miért éreztem ma ezt?”, „Miért váltott ki belőlem ez a helyzet ekkora feszültséget?”. Egy napló, jegyzetapp vagy csak pár perc csendben gondolkodás sokat segíthet abban, hogy megértsd a veled történő dolgokat, ne csak elszenvedd őket.

2. Értsd meg, mi irányít: az elvárás vagy a belső motiváció?

A rengeteg külső inger között – karrier-elvárások, közösségi média, szülői vagy társadalmi nyomás – fontos, hogy időnként rászánd az időt és gondold végig: amit most csinálsz, azt magadért csinálod, vagy mások miatt?

Ha megtanulsz különbséget tenni a megfelelési kényszer és a saját céljaid között, hatalmas lépést tettél az érzelmi felnövés felé.

3. Lépj ki a komfortzónádból – de tudatosan

Az önismeret nem feltétlen kényelmes folyamat. A fejlődéshez időként szembe kell nézned egy nehéz döntéssel, fel kell vállalnod egy kudarcot, vagy ki kell lépned egy helyzetből, ami már nem visz előre. Az érzelmi érettséghez bátorság kell és tudatos befelé figyelés.

4. Engedd meg magadnak a hibázást

Az érzelmileg érett ember tudja, hogy nincs olyan állapot, amikor tökéletes, amikor „kész” van: mindig lehet fejlődni. A hibákat épp ezért nem érdemes megpróbálni elfedni vagy letagadni, sokkal inkább az visz előre, ha elfogadod, és megpróbálsz tanulni belőle. Egyetemistaként sokat hibázol, és ez teljesen rendben van.

Tanulj magadról

A diploma értékes, de hosszú távon az is legalább ilyen fontos, hogy ki vagy, hogyan döntesz, és hogyan viseled a saját döntéseid súlyát. Az érzelmi érettség nem jön el magától, de ha figyelsz magadra, kérdéseket teszel fel, és mersz változni, akkor lépésről lépésre közelebb érsz a kiegyensúlyozott, önazonos állapot felé.