Mi van, ha úgy érzed, nem tartozol ide? Ismerős az érzés, amikor elkezdődik a félév, és azon gondolkodsz: „vajon tényleg elég jó vagyok, ide való vagyok?” Mintha a többiek magabiztosabbak, okosabbak, felkészültebbek lennének, és csak idő kérdése, hogy „lebukj”? Ez az érzés nagyon sok diáknál előjön, és van neve is: imposztor-szindróma.

Ez nem azt jelenti, hogy tényleg nem tartozol ide – hanem azt, hogy az agyad játszik veled. Nézzük meg, miért alakul ki, és mit tehetsz, hogy csökkenjen ez a nyomasztó érzés.

Mi az imposztor-szindróma és miért alakul ki?

Az imposztor-szindróma lényege, hogy kétségbe vonod a saját teljesítményedet, és azt gondolod: „Csak véletlenül kerültem ide, mások sokkal többet érnek nálam.”

A kialakulás mögött több ok is állhat, vagy ezek együttese is akár:

• Új környezet: az ismeretlen közegben még nem érzed otthon magad, és ez a bizonytalanság kétségeket ébreszt
• Összehasonlítás: a többiek felszínen mutatott magabiztossága megtévesztő lehet
• Tökéletességre törekvés: ha csak a hibáidra figyelsz, könnyen alábecsülöd magad
• Kevés visszajelzés: ha nem kapod meg kívülről a megerősítést, nehéz belülről építeni az önbizalmat

Fontos tudni: az imposztor-szindróma nem a képességeidről szól, hanem a belső elvárásaidról.

Mit tehetsz, ha rád tör az érzés?

1. Normalizáld – nem vagy egyedül

Nagyon sok hallgató érzi ugyanezt, még ha nem is beszél róla. Már az segít, ha tudatosítod: nem benned van a hiba, hanem ez egy gyakori pszichológiai jelenség.

2. Jegyezd fel az eredményeidet

Készíts egy „sikernaplót”, ahol felírod az apróbb eredményeket is: egy jól megírt beadandó, egy sikeres prezentáció, vagy csak az, hogy kitartóan végigcsináltál egy hetet. Ez segít ellensúlyozni a belső kritikust.

3. Merj kérdezni és segítséget kérni

Sokan azt gondolják, hogy ha kérdeznek, „lebuknak”. Valójában a kérdezés azt jelenti, hogy gondolkozol, aktívan részt veszel abban, ami elhangzik, ezért fogalmazódnak meg benned kérdések. Az aktív bevonódás segít gyorsabban tanulni és mélyebb, maradandóbb tudásra szert tenni.

4. Figyelj a belső hangodra

Ha azon kapod magad, hogy azt gondolod: „csak szerencsém volt” vagy „a többieknek biztos könnyebben ment”, állítsd meg magad, és tedd fel a kérdést: „Van erre bizonyíték?” Sokszor nincs, csak megszokásból kritizálod magad.

5. Tűzz ki reális célokat

Nem kell minden tárgyban szuper teljesítményt nyújtanod. Elég, ha lépésről lépésre haladsz, és közben elismered a fejlődést. Az irreális elvárások helyett fókuszálj arra, hogy most egy kicsit jobb vagy, mint tegnap.

Az imposztor-szindróma az egyik leggyakoribb láthatatlan kísérő a tanév elején. Ha megérted, hogy honnan ered, és tudatosan kezdesz rá figyelni, sokkal könnyebb lesz csökkenteni az erejét. Emlékezz: nem véletlenül vagy ott, ahol vagy: keményen megdolgoztál érte.