Szeretnél jól teljesíteni az egyetemen, de közben pénzt is keresnél – mindezt pedig úgy, hogy ne ess szét teljesen mentálisan? Az egyetem melletti munka sok esetben megkerülhetetlen feladat, mégis kevesen beszélnek arról őszintén, hogy valójában mennyi munkaóra fér bele egy egyetemista életébe. Spoiler: nincs mindenki számára működő szám, de vannak kapaszkodók, amik segítenek eligazodni.

Egyetem mellett munka – miért nincs mindenkire érvényes óraszám?

Sokan keresik a „biztonságos” választ: heti hány óra munka az, ami még belefér egyetem mellett? A rövid válasz az, hogy ez nagyon egyéni, és pont ezért frusztráló. Nem mindegy, milyen szakon tanulsz, milyen az órarended, mennyire gyorsan tudsz tanulni, és az sem, hogy milyen élethelyzetben vagy épp.

Egy laboros, kötelező jelenlétes szak teljesen más terhelést jelent, mint egy rugalmasabb, elméletibb képzés. Ugyanígy számít az is, hogy mennyi idő megy el utazásra, van-e ösztöndíjad, vagy muszáj dolgoznod a megélhetéshez. Emiatt arra hivatkozni magadnak, hogy „mások is bírják”, félrevezető, hiszen nem ugyanabból a helyzetből indultok.

Hány óra munka fér bele egyetem mellett? – Átlagos irányszámok

Bár univerzális szabály nincs, irányadó számokról azért lehet beszélni. Ezek talán kapaszkodót adnak ahhoz, hogy reálisan lásd a saját helyzetedet.

A legtöbben azt szokták mondani, hogy a heti 10–15 óra munka még jól kezelhető. Ilyenkor általában marad idő tanulásra, pihenésre és arra, hogy élj is egy kicsit. A 20–25 óra hetente már komolyabb tudatosságot igényel: itt az időmenedzsment és a határok kijelölése kulcsszerepet kap. A 30 óra feletti munkavégzés egyetem mellett már komoly kockázatot jelenthet a tanulmányi eredményekre és a mentális egészségre is.

Fontos hangsúlyozni: attól, hogy valaki elbír 30 órát, még nem biztos, hogy hosszú távon is jól van tőle.

Mi befolyásolja leginkább, hogy neked mennyi fér bele?

Az, hogy számodra mennyi munkaóra működik egyetem mellett, több tényező együttállásán múlik.

Az egyik legfontosabb az egyetemi szak és az órarend. A sok kötelező gyakorlat, a fix jelenléti órák és a sűrű vizsgaidőszak mind csökkentik azt az időt és energiát, amit munkára tudsz fordítani. Egy lazább órarend viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy „belefér minden” – a tanulás ideje sokszor láthatatlanul csúszik el.

Legalább ennyire számít a munka típusa és rugalmassága. Egy rugalmas, diákbarát munkaidő, esetleg home office lehetőség rengeteget számít. A fizikai munkák gyakran jobban kifárasztanak, míg a szellemi munkák mentálisan terhelnek – egyik sem jobb vagy rosszabb, csak másképp hat.

És ott vagy te magad is. Az energiaszinted, stressztűrésed, fókuszod nagyon eltérhet másokétól. Van, aki pörgős és jól bírja a sűrű napokat, más pedig gyorsabban kimerül. Ez nem gyengeség kérdése, hanem működésbeli különbség.

Mikor jelzi a tested és a fejed, hogy túl sok a munka?

Sokan csak akkor veszik észre, hogy túl sokat vállaltak, amikor már benne vannak nyakig. Pedig a jelek gyakran hamarabb megjelennek. Ha folyamatosan kimerültnek érzed maga, és hiába alszol, akkor sem tudod kipihenni magad, akkor túl sok a terhelés. Gyakori jel a romló koncentráció, vagy ha azt veszed észre magadon, hogy állandóan halogatsz, pedig nem szoktál.

Megjelenhet szorongás, a bűntudat a tanulás vagy a munka miatt, és az állandó belső nyomás, hogy sosem csinálsz eleget. Ezek annak az üzenetei, hogy az egyensúlyod kezd felborulni.

Mit tehetsz, ha kiderül, hogy kevesebb óra fér bele?

Ha rájössz, hogy túl sokat vállaltál, az fontos felismerés, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Érdemes újragondolni a helyzetet: tudod-e csökkenteni az óraszámot, legalább a vizsgaidőszak előtt / alatt. A legtöbb munkaadó – főleg diákok esetében – értékeli az őszinte kommunikációt.

Előfordulhat, hogy hosszabb távon más típusú munkára van szükséged, ami máshogy terhel, vagy a beosztása miatt jobban össze tudod egyeztetni az egyetemmel. Hiába próbálsz tudatosan előre gondolkodni, pár dologra csak menet közben jössz rá: fontos, hogy figyeld magad és elemezd a helyzetet.

Egyetem mellett munka – nem verseny

Az egyetem melletti munkavállalás nem erőnléti verseny. Nincs „jó” vagy „rossz” mennyiségű bevállalt munkaóra, csak olyan, ami neked ebben az élethelyzetben működik. Lehet, hogy most kevesebb fér bele, de később majd több. A cél nem az, hogy hősiesen mindent kibírj, hanem hogy hosszú távon is működő, élhető egyensúlyt találj. Ha ebben hallgatsz magadra, már jó úton jársz.